Írtam már a svéd albérletrendszerről, de akit érdekel ez a bonyolult, a magyar formától teljesen eltérő rendszer, annak ajánlom a Svéd otthon blog erről szóló posztját. A lényeg, hogy ahol mi lakunk, az hyresrätt, vagyis bérlői jogunk van, amihez Jack úgy jutott hozzá hogy közel 9 évig várakozott a stockholmi legnagyobb várólistán. Ha egyszer szert tesz az ember egy bérleti jogra, onnantól kezdve övé a lakás (mármint a bérleti joga) és onnan többé el nem küldik.
Másik előnye egy ilyen szerződésnek, hogy van lehetőség más albérlet-tulajdonosokkal szerződést és lakást cserélni. Vannak erre specializálódott Facebook-csoportok és fizetős oldalak is, de akár régimódi módon ki lehet ragasztani hirdetést azon a városrészen, ahol az ember lakik vagy lakni szeretne. A leggyakoribb indok, vágy a költözésre természetesen az olcsóbb havi díj, a nagyobb lakás és/vagy a jobb elhelyezkedés. És akkor megy a cserebere, az emberek kínálgatják a portékájukat és próbálnak nekik tetsző lakást találni.
Mintha Budapesten valaki beírná például hogy VII. kerületi, 1,5 szobás, 170 ezer forintos albérletem van, szeretnék min. 3 szobásba költözni, max havi díj 250 ezer forint, elsődleges környék, ami érdekel ez és ez. És akkor kap az ember ajánlatot (általában sosem pont olyat, amit szeretne, de néha azért mégis szerencsével lehet járni). Mivel az esetek nagy részében mindenki olcsóbbat, nagyobbat és belvárosibbat akar (de lehetőleg ez a három együtt) ritkán jönnek olyan jó ajánlatok, mikor valaki kifejezetten kisebbre cserélné a tágas lakását, vagy van egy belvárosi albérlete és mégis külvárosibbat szeretne. Olyankor persze ugranak az emberek a hirdetésre, és remélik hogy a sok jelentkező közül pont az ő lakásukat fogja választani az álom-albérletet kínáló illető.
Van speciális cseretípus is:
Két lakást egyre cserélnék vagy egy lakást kettőre
Ennek a hátterében össze- illetve szétköltözés áll. Mikor valakinek van két albérlete és egy nagyobbat keres, akkor valószínűleg egy épp összeköltözni kívánó pár keresi egy épp szétköltözni kívánó párnak a lakását. Kicsit morbid, de hát ez van. Végül is még az is lehet, hogy felnőtt gyerekével élő szülő szeretne saját lakást magának is és a gyereknek is, de gondolom hogy a szakítás és összeköltözés a gyakoribb indok.
Háromszögcsere
Ez az a helyzet, mikor A-nak tetszik B lakása, B-nek viszont nem tetszik az A lakás, ezért B keres egy C-t, akinek tetszik az A lakás. És ha ez összejön, akkor A beköltözik B lakásába, B beköltözik C lakásába, C pedig A lakásába. Hát ez már nagyon bonyolult!
Még nyár végén megpróbálkoztam én is meghirdetni a lakásunkat ilyen cserebere oldalakon. Sajnos a mi albérletünknek nem sok értéke van csere szempontjából. Nem belvárosi, nem nagy és nem olcsó (a méretéhez képest). Kaptunk pár ajánlatot, de válogatósak vagyunk, és annyira azért nem kell a plusz egy szoba, hogy helyette túl messzire és/vagy nehezen megközelíthető és/vagy drága helyre költözzünk, márpedig ilyen ajánlatokat kaptunk.
A mi lakásunk leginkább azok számára vonzó, akik még nálunk is messzebb laknak a belvárostól. Mi legalább viszonylag közel lakunk a központhoz (stockholmi viszonylatban) és 8 perces sétára a metrótól, így 30 perc alatt a centrumban vagyunk. Olyan ajánlatokat kaptunk, akik kintebb, a vonat (commuter train) vonalán laknak. Még csak-csak odaköltöznénk egy ilyen helyre, de akkor legyen legalább szép a környék, természetközeli vagy ilyesmi, de inkább lakótelepekre kaptunk ajánlatot. Azokhoz képest még mindig jobb a mi metróhoz közeli, csendes, jó környéken lévő, ám kicsi lakásunk.
Egyébként az ilyen típusú albérletek árai Stockholmban 6-12 ezer korona (2-400 ezer forint) körüliek havonta. Az építés éve és a lakás mérete a meghatározó az árban. A régi lakások olcsók, hiába belvárosiak, míg egy újépítésű, nem is belvárosi, 3 szobás lakás akár 15 ezer (500 ezer) is lehet, csak azért mert új. Szóval ez kicsit igazságtalan, mert szerintem a vadiújság nem ér annyit, mint a méret és az elhelyezkedés. De persze az új ingatlanok veszteségesek lennének, ha olyan áron próbálnák meg kiadni a lakásokat, mint egy 60 évest. Sőt a legeslegújabbak, ha nagyok (4-5 szobás) akár 18-22 ezerbe (600-750 ezer forint) is kerülhetnek havonta. Ez már annyi pénz, amit egy fizetésből szinte senki sem tud kifizetni, aki meg igen, annak van pénze sajátot is venni. De a vadiújakhoz csak a várólistás rendszerből, első lakóként lehet hozzájutni, és a párévesek esetén sem gyakori, hogy valaki máris költözne és cserét keres.
Egy ismerősöm mesélte, hogy régebben lelépési pénzért - gondolom feketén, erre nem tért ki - bérelhetett alig 1 év után egy 2 szobás lakást a belvárosban. Részleteket nem tudok, de meglepett, hogy mindenhol kijátszható a rendszer.
VálaszTörlésMegkérdeztem Jacket :)
TörlésAz a része nem pontos, hogy "bérelhetett 1 év után", mármint ez nem úgy van hogy maga a rendszer üzemeltetője korrupt és ha megtalálod a megfelelő embert, akkor egy bizonyos összegért ő majd átprogramozza neked az 1 évet 30-ra vagy odaszerkeszt téged egy jó lakásnál a sorbanállók elejére...
Hanem ha valaki, akinek van ilyen szerződése és ki akar költözni, mert például saját lakást venne, akkor hivatalosan a kiköltözés után az albérlet visszakerülne a stockholmi várólistára, ahol aztán a lakásra várók jelentkezhetnek a lakásra a hivatalos úton.
De itt lehet kiügyeskedni, hogy ahelyett hogy visszakerüljön a sorba, közvetlenül valakihez kerüljön az a szerződés - aki akár nincs is a rendszerben.
Pontosan nem tudom ez hogy működik, de például az jutott eszembe, hogy az egy lakás kettőre cseréje esetén is valami huncutság van a dologban, hiszen például én nem vagyok a várólistán, de ha Jackkel szétköltöznénk és egy kétlakásos pár be szeretne költözni a mi egy lakásunkba, akkor hirtelen hozzájutnék én is egy bérlői szerződéshez és albérlethez, anélkül hogy vártam volna hosszú éveket...
Szóval például így lehet megkerülni a rendszert, de ez nem annyira durva kijátszás szerintem, és nem tudok róla hogy komoly szintű probléma lenne, de minden albérlettel kapcsolatos fekete és illegális tevékenységeket folyton próbálják kiszorítani. Például az is meg van határozva hogy ha másodkézbe kiad az ember egy albérletet (például mi külföldre költöznénk pár évre, akkor kiadhatnánk valakinek az albérletünket) akkor ugyanannyiért adhatnánk csak ki, mint amennyit mi fizetünk (vagy ha bútorozott akkor azt hiszem +15%-ot tehetünk az árra) de nyilván gyakori hogy valaki sokkal drágábban próbálja kiadni olyannak aki rászorul vagy nem tud a szabályokról. Ezeket mindig keresik, illetve van olyan cég is aminek az a profilja hogy segít elintézni hogy a megfelelő bérleti díjat fizethesd és a tulaj visszafizesse neked amit túlfizettél
Köszi, hogy megkérdezted :), igen, én is ilyesmire tippeltem, hogy: "De itt lehet kiügyeskedni, hogy ahelyett hogy visszakerüljön a sorba, közvetlenül valakihez kerüljön az a szerződés - aki akár nincs is a rendszerben." Ráadásul amit említesz, hogy kiadhatnátok legálisan amíg külföldön éltek, na ő is ezt tette néhány év után, de ezt sem értettem persze, hiszen itthon a bérlakás rendszerben én úgy tudom ezt nem lehetett.
TörlésHa egyszer lett szerződése, akkor az már az övé, ő a first hand bérlő és second handbe kiadhatja, legalábbis itt így mondják. Ő a bérlő, akinek meg kiadja, az az al-bérlő. Mert az ilyen típusú bérlés közvetlenül ingatlancégektől megy, nem magánszemélyektől. A cégnek meg mindegy hogy kitől jön a pénz, csak jöjjön.
TörlésDe egyébként remek hogy ezt mondtad, ha egyszer veszünk saját lakást, majd jól utánanézek, hátha kereshetünk ezzel egy kis pénzt 😁 Á csak viccelek, de mikor rákérdeztem Jacknél a kommentedre, az volt a válasza, hogy "persze, Johanék is így szerezték az albérletüket, 150 ezer koronát fizettek érte". 5 millió forint. Hát az nem is rossz mikor épp lakást vesz az ember, jól jön az a pénz, abból meg is lesznek a bútorok :)
:D Hát ez jó.
TörlésDe majd szerintem érkeznek további kommentek olyanoktól akik otthonosabban mozognak az itthoni bérlakás helyzet terén, és javítanak engem.
Amúgy igen, sejtetni engedte az ismerős is, hogy nem kevés pénzt perkált le annakidején a Stockholm belvárosi, ámde lepukkant és töküres lakás bérleti jogáért.