a svéd egészségügyi rendszer

Vera javasolta ezt a témát még régebben, köszi Vera, én mindig örülök a témafelvetéseknek. Igazából azóta írom ezt a bejegyzést, amióta Vera kérdezte, ami mutatja a bizonytalanságomat a témában. Ugyanis hiába élek itt lassan 10 éve, még most is sok bennem a kérdőjel a rendszerrel kapcsolatban, és amikor egy konkrét probléma felmerül, gyakran nem tudom, hova forduljak vele. 

Szerintem tehát nem egyszerű átlátni a rendszert, de a kiinduló pont az 1177 nevű szolgáltatás, ami gyűjtőhelye mindennek, ami az egészségüggyel kapcsolatos. Az 1177.se weboldalon rengeteg naprakész cikk található mindenféle egészségügyi kérdésben. Az oldalon lehet belépni a saját egészségügyi oldalunkra is, ahol az összes beteginformációnk, diagnózisunk, orvosi feljegyzésünk, laboreredményünk, felírt gyógyszereink, beutalók és sok más elérhető. Itt lehet háziorvosi rendelőt is választani. A saját oldalamon keresztül elérem Lokiét is, ahol láthatom a születése óta orvosok, szülésznők, védőnők és ápolók által megírt feljegyzéseket – azt hiszem – 13 éves koráig. Utána korlátozódik a hozzáférésem, majd 16 éves korától ő kezeli az oldalát, és én nem láthatom az információit.

És végezetül, az 1177 egy 0-24 elérhető tanácsadói telefonszám is. Ha kisebb bajunk van, gyakran az első lépés felhívni ezt a számot. Ápolók fogadják a hívásunkat, és ha kell, videón is ránk tudnak nézni, és megmondják, hova forduljunk a bajunkkal, vagy kezelési tanácsot adnak, vény nélküli gyógyszereket javasolnak stb.

Ha személyesen szeretnénk orvoshoz menni, nem égető problémával, akkor a helyi egészségközpontba kell időpontot foglalni, ami Magyarországon a háziorvosi rendelőnek felel meg. Ezek az intézmények nem kórházakban találhatók, és nincs is olyan felszereltségük, mint egy kórháznak. Mi választjuk ki, hogy melyik rendelőhöz szeretnénk tartozni. Szóval itt a helyszín, ami adott, de saját háziorvosunk nincsen. Előre kell időpontot foglalni, nem lehet csak úgy beesni, hogy gyorsan nézzen rád egy doki. Ha további vizsgálatra, szakorvosra van szükség, a háziorvos ad beutalót a megfelelő intézménybe. 

Ha sürgősebb problémáról van szó, amivel nem tudjuk kivárni, hogy bejussunk a háziorvoshoz, akkor kell az ügyeletre menni. A tájékoztató szerint ilyen problémák a csonttörés-gyanú, az agyrázkódás, a súlyosabb sérülések, a tüdőgyulladás-gyanú, a vérrög-gyanú vagy az allergiás reakció. Itt először a recepcióhoz kell sorban állni, ahol aztán ápoló méri fel az állapotunkat, majd súlyossági, nem érkezési sorrendben küldi be az embert az orvoshoz. Ezek az ügyeletek általában minden nap nyitva vannak, de nem éjjel-nappal.

A terhesgondozás és bizonyos nőgyógyászati eljárások (rákszűrés, fogamzásgátlási kérdések és beavatkozások) külön intézményben, szintén nem kórházban zajlanak. Itt elsősorban szülésznők, nem szülész-nőgyógyász szakorvosok dolgoznak. A normál terhességekért és a szülés levezetéséért is ők felelősek. Csak komplikáció esetén irányítják tovább az embert szakorvoshoz. A nőgyógyászati betegségek esetén ismét csak külön helyre, nőgyógyászati rendelőbe kell menni, amit tetszés szerint választhatunk, illetve kórházakban van nőgyógyászati ügyelet is.

A védőnői ellátás is külön intézmény, szintén nem kórházban, ahol elsősorban védőnők dolgoznak, de bizonyos kontrollokon gyerekorvos is jelen van. Ide 6 éves korig járnak a gyerekek, és csak egészséges gyerekkel szabad menni. A védőnő a legelső alkalommal házhoz jött, de utána már nem jár a családhoz. 

Loki most ismét beteg, ami folyamán megnyugodtam abból a szempontból, hogy nem csak én érzem átláthatatlannak a rendszert, hanem az is. Ugyanis az 1177 számon és az orvosok is van, hogy különböző dolgokat mondanak. Decemberben, amikor beteg volt, azt mondták a telefonban, hogy az ügyeletre menjünk vele. Most azt mondták, hogy a háziorvoshoz vigyem, de ott az orvos azt mondta, hogy legközelebb ne hozzájuk menjek, hanem az ügyeletre. Az is újdonság volt számomra a mostani betegsége alkalmával, hogy őt be tudják szorítani aznapra a háziorvoshoz. Korábban én azt hittem, hogy ott mindig csak napokkal vagy hetekkel előre adnak időpontot. Azt még most sem tudom, hogy őt azért fogadták aznap, mert 1 éves, vagy nekem is tudnának adni ilyen gyors időpontot bizonyos tünetek esetén.

Még talán az is érdekes lehet, hogy se a háziorvosnál, se az ügyeleten nem konkrét gyerekorvos, aki ránézett Lokira. Három gyerekkórházban van ügyelet Stockholmban, de ha egyszerű betegségről van szó, akkor nem oda kell menni a gyerekkel, hanem a "sima" ügyeletre, ahol nem is vették előre csak azért, mert gyerek. Legalábbis a recepción nem. Mivel 10 perc sétára lakunk egy kórháztól, ezért nekünk kényelmes megoldás volt oda vinni őt, és amikor nyitásra ott voltunk, akkor elsők között fogadtak minket (bár a röntgenről érkezők elsőbbséget élveztek). Az egészségközpontban szintén nem gyerekorvos fogadta, hanem általános orvos.

Otthon sem voltam sokszor beteg, úgyhogy nehéz összehasonlítanom a két rendszert, de nekem az a benyomásom, hogy otthon egyszerűbb eljutni szakorvoshoz. Itt néha úgy érzem, mintha az orvosokat hét lakat alatt őriznék és ki kell állni bizonyos próbákat, hogy egy "igazi" orvoshoz eljussunk. Ami nem feltétlenül rossz, mert ez azt jelenti, hogy próbálják úgy kiépíteni a rendszert, hogy a legmagasabb tudású emberek elé csak olyanok kerüljenek, akiknek valóban arra a tudásra van szükség, és egy szakorvos ne fecsérelje a drága idejét olyan feladatokra, amit más is el tud végezni. Így, gondolom, kevésbé kiégettek az orvosok és élhetőbb a rendszer. Illetve nem csak orvossal találkoztam keveset az itteni életem során, hanem "igazi" kórházban sem sokat voltam. Azt hiszem, a szülésem előtt csak akkor voltam kórházban, amikor elvágtam a kezemet. Egyébként mindig ilyen-olyan rendelőkbe kell menni, vagy esetemben például a védőnő, a háziorvos, a vérvétel és a terhesgondozás is a plázában van.

Ja! Még egy kategória. Vannak privát egészségügyi appok is, ahol viszont nem ápolók, hanem orvosok fogadják a hívásunkat, szinte azonnal. Ez is egy gyors megoldás arra, hogy szakemberrel beszéljünk, illetve ők receptre kapható gyógyszert is felírhatnak az 1177 szolgáltatásával szemben, de mivel megvizsgálni nem tudnak, ezért elég limitáltnak érzem ezt a szolgáltatást. 

a kecske bukása

Nem vagyok jó svédországi tudósító, mert a kecskéről sem emlékeztem volna meg, ha Dolly nem szól. Ennek az a szomorú oka van, hogy az ünnepek alatt, másfél héten át olyan vacakul voltam, hogy még a saját gyerekemmel vagy a karácsonnyal sem tudtam foglalkozni, nemhogy holmi kecskékkel, habár persze azért szembe jött velem a végzete mindenféle platformokon.

A kecske háttérsztorija itt.

Egy kis visszatekintő a 2020-as évekből:

2020: életben maradt
2021: december 17-én felgyújtották
2022: életben maradt
2023: a természet martaléka lett – madarak falták fel napról napra, és karácsonyra már csak egy horrorisztikus csontváz ácsorgott a téren
2024: életben maradt

Eljött a 2025, és békésen teltek az adventi napjai. Még a karácsonyt is megünnepelhette Gävle főterén, amikor egyszer csak végigsöpört a városon a Johannes nevű vihar, aki úgy döntött, hogy viszi magával a kecskét is. Így hát idén ismét csak az anyatermészet végzett a kecskével. Tényleg el van átkozva ez a szegény pára, hogy ha nem az emberek, akkor is valami keresztbe tesz neki. De tudjuk, hogy jövőre ismét büszkén és újult erővel fog karácsonyi hangulatot varázsolni nekünk.

glad lucia

Itt írtam hosszabban a svéd Luca-napi ünnepről, és meg szoktam osztani az éves tévéműsort. Idén Gotland szigetén vették fel. Itt látható. Nézhető külföldről is és nem kell hozzá regisztrálni. Először a sütikre kell válaszolni (a tillåt nödvändiga engedélyezi a legkevesebbet), utána be lehet zárni a regisztrációs ablakot és a Spela gomb indítja. Most csak ennyi, mert indulunk babaúszásra.

ovidolgok

Írtam már egyszer a bölcsi témáról, még áprilisban. Akkor azt írtam, hogy három ovi van közel hozzánk, amik közül a családias, kisebb helyet tettük az első helyre, és a szimpatikus, de messzebbi Montessori ovit a másodikra. (Mindig ovi áll a számra amiatt, hogy ebbe az intézménybe iskolakezdésig járnak a gyerekek.) Rossz, hogy már Loki születése előtt ki kellett találni ezeket a dolgokat, mert például arra is csak később jöttem rá, hogy érdemesebb lett volna azt az ovit második helynek jelölni, ahol a "piciovi" is üzemel, mert távolságra ugyan kicsit messzebb van, mint a Montessori, viszont tömegközlekedés szempontjából jobb az elhelyezkedése. 

Úgy tűnik viszont, hogy nem kell többet aggodalmaskodni a sorrenden, mert ha minden igaz, be fog jutni Loki az első helyre. Még valamikor tavasszal beszélt Jack az igazgatónővel, aki látja a rendszerben, hogy hány jelentkező van és hányadik helyen vagyunk, és akkor azt mondta, hogy hét darab szabad hely lesz 2026 augusztusában és Loki épp a hetedik helyen van. Ez nem volt számomra teljesen megnyugtató, mert vannak gyerekek, akik elsőbbséget élveznek a bekerülésben, tehát elvileg lehetne későbbi jelentkező, aki beelőzi Lokit, például mert nagyobb tesója már jár oda. Mivel 12 hónapos kortól lehet bölcsibe járni, ezért úgy logikáztam, hogy mindenki, aki augusztusban szeretne kezdeni, már biztosan jelentkezett, így jobban tudható, hogy bekerül-e oda a mi kisfiunk vagy sem. Jack újra felhívta az igazgatónőt, aki azt mondta, hogy most már az ötödik helyen vagyunk. Így azt hiszem, biztosra vehetjük, hogy oda fog járni. Örülök neki, szerintem jó hely lesz. 

Az még mindig furcsa nekem, hogy itt nem kötelező az óvoda. Mivel abban szocializálódtam, hogy oviba mindenki jár, ezért szokatlan azzal szembesülni, hogy vannak itt olyan szülők, akik szerint jobb otthon tartani a gyereket a suliig. Ahhoz már hozzászoktam, hogy otthon a bölcsiről mondják ezt, és hogy három éves koráig egy gyereknek az anyja mellett a helye. Erre itt olyanok is vannak, akik szerint az ovi is rossz. Felröppent ugyanis a javaslat, hogy itt is legyen kötelező az ovi, ami a babás csoportban is téma volt, és egyesekből felháborodást és frusztrációt váltott ki még a felvetés is. Volt aki egyenesen azt írta, hogy ő elköltözne az országból, ha ezt a törvényt meglépnék! 

Az ovi egyébként nem ingyenes. A mi lakhelyünkön úgy van, hogy van egy maximális díj, ami a gyerek életkorától és a gyerekek számától függ (a legmagasabb összeg 62 ezer forint havonta, a legolcsóbb pedig 16 ezer forint – pontosabban a legolcsóbb az ingyenes, ugyanis 4. gyerektől nem kell fizetni). Az fizeti ezt a díjazást, akinek a családi jövedelme meghaladja a nagyjából 2 milliós bruttó fizetést (ha mindkét szülő dolgozik, akkor a többség ennél többet keres – főleg a mi községünkben). Ha ennél kevesebb a jövedelem, akkor a jövedelem adott százalékába kerül az ovi. Ez például egy darab 1-2 éves gyerek esetében 3%, egy második, 3-5 éves gyerek esetében 1,58%.

Az is meg van határozva, hogy ha a szülő otthon van egy második gyerekkel, akkor maximum hány órát járhat az idősebb gyerek oviba. A mi lakhelyünkön ez 3 éves korig 24 órát, 6 éves korig pedig 30 órát jelent. Tehát ha mondjuk Loki 2 éves korában ovis, és születik egy második gyerekünk, akkor csak hétfőtől csütörtökig, 9-15 óráig lehet az oviban addig, amíg egyikünk itthon van a kisbabával. Ugyanez vonatkozik Kathie-re, aki jelenleg munkanélküli. Az ikrek heti 30 órát járhatnak oviba, és múltkor mesélte hogy például ő hivatalosan nem is utazhat. A város úgy veszi, hogy ő munkanélküli, ezért ő viszi-hozza a gyerekeket az oviból, 30 órát biztosítanak nekik, és nincs olyan, hogy ő elmegy nyaralgatni, és addig a várost terheli a gyerekvigyázással. Vagy valami ilyesmi áll a háttérben.

Érdekes ez a max óraszám, ebben is más a magyar és az itteni hozzáállás. Pont nemrég volt hír, hogy Göteborgban is be fogják vezetni, hogy 15 óra helyett 30 órát lehessen oviban az a gyerek, akinek a szülője egyébként gyesen van egy másik gyerekkel. Na, és jöttek a háborgó, "minek annak gyerek, aki...." stílusú kommentek. Szóval úgy látszik, minden országban megvan az a réteg, akinek határozott véleménye van arról, hogy kinek és milyen feltételekkel szabadna gyereket vállalnia. "Minek neki gyerek, ha nem akarja hogy otthon legyen vele", "minek annak második gyerek, aki nem bír el kettővel", "minek annak második gyerek, aki 30 órára le akarja passzolni az elsőt", "szégyellje magát, aki oviba dugja a gyerekét, miközben ő otthon van egy kisbabával", "minek szül gyereket, hogy aztán más nevelje fel", "már a heti 15 óra is sok, minek 30-ra felvenni?!" stbstb. Érdekes számomra ezeket a kommenteket azzal a háttérrel olvasni, hogy otthon pedig kötelező a gyereket oviba járatni, és legalább emiatt senkinek se jut eszébe megszólni a szerencsétlen szülőket. 

rákbuli

Tegnap egy nagyon svéd eseményen vettünk részt, ami a kräftskiva, angolul a crayfish party nevet viseli. Érthető módon a magyar nyelv igen szegényes szókinccsel rendelkezik a rákfajták leírására. Angolban ott a prawn, a shrimp, a crayfish vagy a crab, ami magyarul kis túlzással: rák, rák, rák és rák. Ebben az esetben a folyami rákról van szó, ami a svéd vizekben is fellelhető. 

Lényeg a lényeg, az egyik éves svéd ételünnep a "folyamirák-lakoma", ami arról szól, hogy összejönnek az emberek a szabadban, ráktematikájú kellékekkel feldíszítik a helyszínt, majd elfogyasztanak sok kiló rákot és sok liter alkoholt. Itt, Svédországban ez a rákos tematika ugyanúgy része a boltokban megjelenő szezonális termékeknek, mint mondjuk a húsvéti vagy halloweenes kellékek. Rákos szalvéták, papírtányérok, papírpoharak, asztalterítők, girlandok, sapkák, lufik stb. kaphatók. Valamint a "holdlámpás", ami szintén fontos eleme a kräftskiva díszítésének. Ennek állítólag az a háttere, hogy a rákok szeretnek a holdfényben sütkérezni, illetve éjjel kell őket kifogni. Itt egy netes illusztráció a díszekről:

Én eddig egyszer voltam ilyen ünnepségen, mert azért nem kötelezően tartandó dolog ez, mint más ünnepek. Idén viszont az egyik ismerősünk pár hete felajánlotta azt a nagy vállalást, hogy ha lenne rá igény, akkor az udvarukban tartanának egy ilyen bulit. Volt rá igény, nem is kicsi. Egyébként hivatalosan augusztus elején tartandó a kräftskiva, de jobb később mint soha. Rákot még lehetett kapni, csak a dekor volt szegényes a boltokban.

16 felnőtt és 12 gyerek vett részt. A szervező csajszi kiosztotta a feladatokat és megrendeltek 9 vagy 10 kiló rákot. Ezeket vödörben, kilós kiszerelésben, előre megfőzve és elkészítve lehet kapni. A svéd rákok kilója 20-25 ezer forint. Egy kiló 20-25 darab rákot tartalmaz, ami 1-2 főnek elég. Béreltek asztalokat, székeket és még sátrat is. Én egy västerbotten-sajtos pite és egy csokis süti elkészítését vállaltam. A rákok mellett még pitét, sajtot, pirítóst és az említett alkoholt fogyasztják.

Én nagyon vártam ezt a rendezvényt. Végre valami felnőtt esemény. Abba nem gondoltam bele, hogy mennyire le fog kötni Loki, de azért így is jó volt. Sajnos valamiért nyűgös volt, pedig máskor elemében van, amikor társaságban lehet. Szerencsére azért volt sok jelentkező, aki szívesen megfogta és szórakoztatta. Remélem, hogy nem veszíti el azt a tulajdonságát, hogy jól elvan akárkivel. Már többen riogattak a szeparációs szorongással, ami ebben a korban szokott jelentkezni, de – lekopogom – egyelőre minden okés.

Szóval jó volt a buli, szuperjól megszervezték a vendéglátóink, bár többször elmondták, hogy mindenki hozzátett valamit, és ez nem kizárólag az ő érdemük. Már most mindenki követelte, hogy ebből legyen éves tradíció. A barátaink gyerekei már nagyobbak, 4 és 10 év között van a többségük, így csak Loki volt ennyire pici. A gyerekek teljes extázisban vadultak, ahogyan ilyen eseményeken lenni szokott, de tök jó hogy már magukra lehet őket hagyni. Emlékszem a pár évvel ezelőtti ilyen összejövetelekre, ahol még karonülők voltak, vagy a szüleiket nyaggatták. Most meg örültek, hogy mehetnek játszani, és nem kell az unalmas felnőttekkel lenni. A szülők meg örültek, hogy nem kell az unalmas gyerekekkel lenni, és végre csaphatnak egy nagy bulit.

Ja, még a rákokról azt akartam mondani, hogy számomra elég undik, nem mondom hogy rajongó vagyok. Amikor először hívtak minket ilyen buliba, akkor én nem is iratkoztam fel rákevésre, mert nem volt számomra bizalomgerjesztő a látványuk. Viszont ízre persze olyanok, mint a garnélarákok, és akkor rájöttem, hogy a látványt és a munkát leszámítva azért jó cucc. Pontosabban, évi egyszer belefér. Szinte művészet "feltörni" őket és hozzájutni ahhoz a pár falat húshoz, ami ehető belőlük. Kész oktatást kellett nekem adni a tapasztalt rákevőknek, de így is volt, hogy szétroppant egy-egy a kezemben és mindenfelé fröccsent a levük. Csodás. 

Ez az egyik legnagyobb rákrajongó résztvevő tányérja, aki ilyen metodikusan és már-már művészien elrendezte az elfogyasztott egyedeket. És így meg is lehetett számolni, hogy hányat ettek, mert voltak, akik versenyeztek. Az asztalon még a dalfüzet, ugyanis a svéd rendezvények elengedhetetlen része az ivós énekek. Egy ének eléneklése után lehet lehúzni a felest. Némelyik ének pajzán és/vagy nem túl gyerekbarát szövegű egyébként. Ezek az est második felében szoktak megjelenni.

még egy király is tévedhet

Ha már nevek, akkor gondoltam megírom ezt a kis színest Svédországból. A svéd királyi párnak három gyereke van, és februárban a középsőnek, Károly Fülöp hercegnek megszületett a negyedik gyereke. (Érdekességként megjegyzem, hogy a hercegné ugyanabban a kórházban szülte mind a négy gyerekét, ahol én is szültem. Szuper dolog, hogy nincsenek drága magánkórházak az elitnek, hanem ugyanott szül a pór nép, ahol a királyi család tagjai is.)

Február 7-én született meg három fiú után negyedikként egy kislány, és a király sajtótájékoztatón jelentette be az érkezését. Felolvasta egy papírról a súlyát, hosszát és nevét. Azt mondta, a neve Inse Silvia Marie Lilian és a megszólítása Inse hercegnő lesz. Tehát kétszer felolvasta és kijelentette, hogy a hercegnő neve Inse. Az Inse egy nemlétező név, így igencsak meglepődtek az emberek, hiszen királyi családoknál nem bevett dolog az, hogy szokatlan, teljesen új nevet adjanak a gyerekeiknek.

A csodálkozás addig tartott, amíg a sajtótájékoztató után a királyi ház ki nem adott egy közleményt, amiben helyesbítettek, hogy a kislány neve Ines és nem pedig Inse. A legviccesebb pedig az, hogy azóta már két Inse is "keletkezett" az országban, úgyhogy a király nyelvbotlása/félreolvasása megihletett valakiket.

A történethez hozzátartozik, hogy a király diszlexiás. De diszlexia ide vagy oda, ő amúgy is híres a bakijairól és nem mindegyik magyarázható a diszlexiával. Két éve például Svédország nemzeti ünnepén boldog midsummert kívánt az embereknek, erre én is emlékszem.

az év karácsonyi ajándéka 2024

Máris itt tartunk az évben, amikor Svédországban kihirdetik az Év karácsonyi ajándékát. A blogomon most már hagyomány, hogy megírom nektek is. 2020-ban a kempingfőző, 2021-ben nem írtam, de a belépőjegy (koncert, színház ilyesmi), 2022-ben a DIY ruhadarab, tavaly pedig a társasjáték volt.

Idén is volt olyan fogadóiroda, ahol még fogadni is lehetett az év ajándékára. Az egyiken a következő ötletek vezették a listát:

• Pingpongütő
• Könyv (pedig 1999-ben ez volt)
• Farmernadrág
• Focis mez
• "Szépségnaptár" (szépségápolási termékeket tartalmazó adventi naptár)
• Butatelefon
• Aktivitásmérő (ez pedig 2014-ben volt)

A másik fogadóirodában:

• Jótékonysági adomány
• Újrahasznosított ruha (ez 2018-ban volt)
• Aktivitásmérő
• Légtisztító
• Növénynevelő készlet
• Okos hangszótó
• Napelemes töltő

Viszont most nem lehet olyat játszani, hogy találjátok ki, hogy mi lett a listából, mert olyan ajándék lett, amit soha nem lehetett volna kitalálni.

A 2024-es év karácsonyi ajándéka az uniszex illat lett. Az indoklás a következő:

Az uniszex illat tükrözi azokat az időket, amelyben élünk. A legtöbb iparággal szemben a szépségipar a gazdasági visszaesés ideje alatt is növekedést ért el. Ez az úgynevezett "rúzs-hatással" magyarázható, amely azt jelenti, hogy míg a nagyobb kiadásokat elhalasztják a vásárlók, kisebb örömforrásokkal azért megjutalmazzák magukat a hétköznapokban.

Illatot sokféle árkategóriában és formában vásárolhatunk. Reneszánszát élik az illatok, valamint azok a közérzetünkre, alvásunka és relaxációnkra gyakorolt hatása. Ahogy a nemi sztereotípiákhoz kötődő határok egyre inkább elmosódnak a divatban és a szépségápolásban, nagyobb fókusz kerül az egyénre. Ezért lett idén az év karácsonyi ajándéka az uniszex illat – egy kiegészítő, amely bearanyozza a mindennapokat.

same same but different

Felvettem Jack vezetéknevét. A legjobb igazából az lenne, ha Magyarországon magyar nevem lehetne, Svédországban pedig svéd. De mivel még nem vagyok svéd állampolgár, ezért kénytelen vagyok Magyarországon is megváltoztatni a nevemet, hogy lehessen útlevelem az új nevemmel. Egyébként nem érződik olyan nagy dolognak, és élvezem az új nevemet. Szép neve van Jacknek, és praktikusabb lesz az élet a svéd nevemmel, mint a magyarral volt. Igaz, hogy így magyar kontextusban lesz furcsa a külföldi nevem, valamint vezetéknév + keresztnév sorrendben kiejteni, de ilyen nem is tudom mikor szokott előfordulni. Itt viszont a saját nevem is szokatlanul csengett a fülemnek. Már amiatt is, hogy keresztnév + vezetéknév sorrendben kell használnom, és ez a más sorrend, más dallam és ritmus megváltoztatja a nevet és idegennek érződik. Az meg pláne, hogy nem magyarosan ejtem, inkább úgy próbálom mondani, ahogy a svédek mondják.

Maga a névcsere úgy zajlott, hogy azt találtam ki, hogy nem sokkal azelőtt változtatom meg, hogy elmegyek gyesre, és a munkahelyen majd a gyes alatt megy le a csere, és mire visszajövök, addigra úgyis megszokom a nevemet, és könnyebb lesz másoknak is bejelenteni. Azt írják az adóhivatal oldalán a névváltoztatással kapcsolatban, hogy nagyjából 8 hétig tart az eljárás. Kiszámoltam, hogy ha október közepén küldöm be a papírt, akkor december közepe körül változik meg, az jó lesz. Postán kellett elküldeni az igénylést. Elküldtem hétfőn, erre kettő nappal később érkezett a digitális postaládámba az értesítés, hogy kész az ügyintézés, megváltoztatták a nevemet. Hoppácska, hát ennyit a nyolc hétről és a terveimről. 

De végül is jobb ez így, legalább a babó érkezése előtt el tudok mindent intézni. A munkahelyemen is szóltam, ott annyi volt, hogy 10 percre ki kellett jelentkeznem a gépből, és mikor visszaléptem, minden helyen már az új nevem szerepelt, szóval sokkal egyszerűbb volt, mint gondoltam. Voltam új személyit csináltatni, ha az megjön, akkor új svéd jogsit is csináltatok. Valamint felvettem a kapcsolatot a magyar konzulátussal a magyar dokumentumaim kapcsán. Ez ahogy várható volt, nem olyan gördülékeny, mint a svéd ügyintézés, de most úgysem megyek semerre, ráérek kivárni mindent.

Érdekességként még elmondom azt, hogy milyen különbségek vannak a svéd és a magyar vezetéknevek között. Magyarországon a leggyakoribb vezetéknévtípus a foglalkozások. A wiki szerint ez adja a nevek 39%-át. Ezután következnek 20-20%-kal a nemzetiségek és a tulajdonságok. Ez már a nevek közel 80%-át le is fedi. A maradékban van még utónévből, illetve helységnévből kialakult vezetéknév. 

A svédeknél nem jellemzőek a foglalkozások, a nemzetiségek vagy a tulajdonságok. Más északi országokhoz hasonlóan a leggyakoribb vezetéknévtípus az apa nevéből képzett vezetéknév, úgy mint Andersson (Anders fia), Johansson, Karlsson, Svensson stb. Ami nálunk a Nagy, vagyis a leggyakoribb vezetéknév, az náluk az Andersson, és még mennyiségre is nagyon hasonló, 220 ezer körül van mindkét országban ez a vezetéknév.

A svédeknél egy hasonlóan nagy kategória, mint nálunk a foglalkozások, a természethez kapcsolódó nevek. A vezetéknevek nagyjából egyharmada ilyen név. A következő szavak gyakran fordulnak elő svéd nevekben: föld, tenger, hegy, ág, gally, patak, liget. Selma Lagerlöf neve például babérlevelet, Astrid Lindgrené hársfaágat, Björn Borgé hegyet jelent (sőt az ő neve tulajdonképpen Hegy Medve). Nekem tetszenek ezek a természetközeli nevek, olyan mesebeli, Gyűrűk urásak. És most már Jacknek köszönhetően nekem is ilyen nevem van, amit szépnek tartok, de eddig minden svéd megdicsérte, úgyhogy szerintem ők is. 

a gyes svédországban

Írok erről a témáról, most hogy úgy érzem, valamennyire kezdem átlátni. A bonyodalmat az okozza, hogy ebben az országban az, hogy meddig vagy otthon a gyerekkel és hogy ez idő alatt mikor és mennyi pénzt veszel fel, az két különálló dolog. A szülőnek joga van a gyerek 18 hónapos koráig szülői szabadságon lenni, attól függetlenül, hogy ez idő alatt vesz-e igénybe anyagi támogatást vagy sem. A gyerek 18 hónapos kora után viszont kötelezően fel kell venni a teljes támogatást (erről majd később, hogy ez mit jelent), és a gyerek 12 éves koráig lehet teljes munkaidőben "gyesen" lenni (erről is később, hogy ezt hogy értendő).

Először a terhességről. A terhességre olyan szabály vonatkozik, hogy 7 héttel a kiírt időpont előtt lehet elkezdeni felhasználni a támogatást és gyesre menni. Van terhességi pótlék is, ami akkor vehető igénybe, ha valakinek olyan fizikai munkája van, amit terhesen nem tud végezni. És az is előfordulhat, hogy táppénzre kerül az illető, ha a terhessége megakadályozza a munkavégzést.

A svédeknél valóban létezik a nemi egyenlőség a gyes tekintetében. Gyakori a teljesen egyforma időfelosztás, például először az anya, majd az apa van otthon 9 hónapon keresztül a gyerekkel. Teljesen változó, hogy melyik pár hogyan oldja meg ezt az időszakot, abból a szempontból is, hogy milyen korban íratják bölcsibe a gyereket, és abból is hogy melyik szülő mennyit van otthon a gyerekkel közvetlenül a születés után és később. Olyat is olvastam, hogy mindkét szülő 1-1 teljes évet van otthon a gyerekkel, de olyan is van hogy már 12 hónaposan kezdi a bölcsit a gyerek (ez a korai kezdés mondjuk a ritkább). Szóval nagyon sokféle megoldás van, és mindenki munkahelyi, anyagi és egyéb helyzetétől függ, hogy ki hogyan dönt.

És most jön a bonyolultabb része, mégpedig a pénzkérdés. A két szülőnek együtt gyerekenként 480 napnyi anyagi támogatás jár. Ebből 390 nap táppénz alapú (a fizetés 80%-a, de van egy felső határ) a maradék 90 nap pedig fixen 180 korona (kb. 6300 forint) naponta. A 480 nap tetszőlegesen elosztható a két szülő között, kivéve 90 db táppénz szintű napot, ami nem átruházható. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem engedélyezett az, hogy mind a 480 napot egyetlen szülő használja fel (kivéve természetesen egyedülálló szülő esetén). 

Azt hogy mikor és hány napi pótlékot kérek, én döntöm el. Ha például én otthon vagyok egy évig, az ugyebár 365 nap, tehát a 480 napos csomagból mindössze 115 nap maradna, ha teljes időben, minden nap kivenném a pótlékot. Ezért hát, ha szeretnék spórolni a napokkal, egyrészt azért mert a gyerek 12 éves koráig használhatom fel őket, másrészt azért hogy ne "habzsoljam be" az összes pénzt, tartson ki tovább, érdemes nem teljes időben felvenni a támogatást. Ugyanis én adhatom meg, hogy melyik nap kérek pénzt és hány százalékban (100%, 75%, 50%, 25% vagy 12,5%). 

Például ha 12 hónapon keresztül heti 3 napot használok fel, akkor az 52 hét x 3 = 156 napot használok fel a 480-ból egy év alatt. Van egy kalkulátor, amivel ki lehet számolni, hogy adott fizetés mellett, ha heti 1, 2, 3 stb. napban veszem fel a pénzt, akkor egyrészt meddig tart ki a pénz, másrészt mennyit kapok havonta (bruttóban, ugyanis ebből sajnos még adózni is kell). Ha például feles elosztásban nézem a 480 napot, akkor 15 hónapig tudok "fizetett gyesen" lenni a rendelkezésemre álló 195 táppénz alapú napommal (a többi ugyebár a nagyon alacsony, 180 koronás összegű nap).

Szerintem eddig sem egyszerű a rendszer, de van még mindenféle szabály és kitétel. Például, hogy az első 180 napnak muszáj táppénz alapúnak lennie, utána lehet elkezdeni az alacsony kategóriájú napokat felhasználni. Van egy olyan dolog is, hogy a gyerek 1 éves kora után be kell biztosítani a táppénz összegét, és ehhez muszáj legalább heti 5 napban kivenni a pénzt. Magyarul így gyorsabban is fognak fogyni a napok. A gyerek másfél éves kora után pedig teljes időben kell felvenni a pénzt. Tehát akkor már nem lehet olyat csinálni, hogy otthon vagyok úgymond a gyerekkel, de pénzt nem veszek fel.

Vannak 60 db dupla nap is, amit a két szülő egyidőben vehet ki. Ezek azok a napok, amikor mindkét szülő egyszerre van otthon és mindketten egyszerre felveszik a pénzt. Ez általában a gyerek születése után szokott lenni. Sok apa él is ezzel a lehetőséggel, és otthon van két hónapig az anyával és az újszülöttel. Van 10 darab "ajándék" nap is, ami közvetlenül a születés után annak a szülőnek jár, amelyik nem szült. Ez a 480 napon felül jár.

És amit korábban említettem a megspórolt napokról. Mivel a gyerek 12 éves koráig felhasználhatók ezek a napok, ezért a legtöbb szülő igyekszik megspórolni párat, hiszen később, amikor már a gyerek óvodás és iskolás, meg lehet hosszabbítani a szabadságokat szülői szabadsággal, így könnyebben megoldhatók az iskolai szünetek. Például az egyik férfi kollégám nyáron 8 hétig, karácsonykor pedig 4 hétig volt szabadságon. Ezt úgy tudta kivitelezni, hogy bizonyos napok a rendes szabadsága volt, a többi pedig apaszabi.

Van egyébként olyan opció is, hogy 45 napot át lehet utalni egy harmadik személynek, aki nem a gyerek valamelyik szülője. Tehát tulajdonképpen bárki elmehet az én gyerekemmel gyesre 45 napig. Én úgy gondolom, hogy ez a gyakorlatban kinézhet például úgy, hogy anyukám, valamelyik tesóm vagy akár barátnőm van másfél hónapig gyesen az én gyerekemmel. Vagy mondjuk 80%-ra csökkenti a munkaidejét és minden pénteket a gyerekemmel tölti, és a péntekekért táppénz alapú gyest kap. Akár dolgozó, akár nyugdíjas embernek átutalható ez a 45 nap. Egyedülálló szülő esetében 90 nap ruházható át. 

Természetesen ezek a szabályok értendők egynemű párokra, gondviselőre, örökbefogadó szülőkre és külön szabályok érvényesek például egyedülálló szülőkre vagy ikrek esetén, csak nem akartam még ilyen részletekbe is belemenni. És ezenkívül még rengeteg-rengeteg tényező van, hiszen már az alapszabályok is bonyolultak, de még ezekre rájön a sok speciális, egyedi eset és kérdés. Lehet hogy írok majd egy külön bejegyzést arról, hogy mi hogyan tervezzük ezt az időszakot, és az jobban konkretizálja ezeket az elméleti szabályokat.

10 furcsa svéd étel

Most pedig szokatlan, furcsa (esetleg undorító) svéd termékeket és ételeket mutatok be. Minden országnak megvannak azok az ételei, amikkel riogatni lehet a külföldieket, vagy legalábbis fintorognak az emberek a hallatán. Lássunk néhány meglepő svéd ételt. Megpróbáltam a (szerintem) legehetőbbtől a legehetetlenebb sorrendben írni őket, bár nem kóstoltam mindet (és nem is tervezem).

Szendvicstorta
Ez nem az undi kategória, érdekességként mutatom. A szendvicstorta épp az, aminek hangzik: szendvicsekből összeállított, tortaként szeletelhető étel. Néha szupermarketben kapható vagy kisvárosok régi stílusú kávézóiban. Többféle változata van, de a többségében valamilyen fehérkenyér az alapja és tejfölös/majonézes/tojásos/krémsajtos tölteléke van + rákocskás, lazacos vagy húsos a tartalom benne és még zöldségek, például uborka vagy saláták. Nem olyan gyakori vagy népszerű étel egyébként.

Van egy 2018-as svéd film, The Cake General, amit magyarul A sütigenerálisnak fordítottak (itt ugye nem süti a cake, hanem torta és svédül a torta tårta, szóval nem tudom hogy sikerült ezt a címet összehozni, főleg ha megnézték a filmet). Ezt a filmet egy népszerű svéd humoristapáros készítette, és egy igaz történet alapján készült. Egy svéd kisváros kissé szerencsétlen emberkéje a fejébe veszi, hogy elkészíti a világ legnagyobb szendvicstortáját, és ezzel híressé teszi a várost. Aranyos film, de nem olyan nagyszám.

Fiskbullar, vagyis halgombócok
Ez a kaja olyasmi, mint a húsgolyó, csak halból készül és mártásban úszik. A mártás kapor-, homár-, alaplé- vagy rákmártás. Konzervben kapható a boltban, és egy gyors, olcsó kaja, ami mellé készítenek valami köretet és úgy eszik. A gyerekeknél mindig volt a konyhaszekrényben vészmegoldásnak. Én náluk láttam és kóstoltam, de magamnak sosem vettem még. A kisebbik fiú imádta ezt, és egy egész konzervnyit meg tudott enni. Nekem nem annyira ízlett, elég íztelen.

Kroppkakor, vagyis töltött gombócok
Még egy gombócos étel. Szó szerinti fordításban a kroppkaka (-kakor a többesszám) azt jelenti, hogy testsütemény. Ami nagyon furcsa, szóval inkább ne is fordítsuk le. Látványra nem szokatlan nekünk ez az étel, a magyar konyhában is megtalálhatók a töltött gombócok, de talán nem sós kiadásban. Ez egy tradicionális étel, ami az 1700-as évekből, Svédország déli részéről származik, és némelyik svéd étteremben még lehet vele találkozni, illetve bolti változatban is megtalálható. Általában hússal van töltve, de nekem volt szerencsém megkóstolni vega változatban, amikor még működött egy kroppkaka étterem nem olyan messze tőlünk. Aztán be is zárt sajnos, ami szintén azt mutatja, hogy a svédeket nem hozza lázba ez az étel.

A kroppkakára igaz az ahány ház annyi szokás mondás, ugyanis régióktól eltérően változik a recept, de az alaprecept burgonyából és lisztből készül, eltérő arányokkal, régiótól függően. A töltelék általában disznóhús, hagyma és fűszerek, amelyek közül a szegfűbors jellegzetes. Ahogy sok más hagyományos ételt, ezt is vörösáfonya-lekvárral szolgálják fel, illetve barnított vajjal, ami szintén gyakori kísérője a svéd ételeknek.

Messmör
Ez egy krémsajt, amit hagyományosan a nyári legelőn az állattartók készítettek kecske- vagy tehéntejből. A savót karamellizálják, így lesz barnás színe a terméknek. Ez egy olyan termék, ami azt hiszem, minden boltban kapható, de hogy ki veszi, azt nem tudom. Úgy emlékszem, hogy egyszer kóstoltam, de nem ízlett.

Kebabpizza és társai
A svéd pizza olyan, mint a svéd kávé - az olaszokat a világból ki lehetne kergetni vele. Nem elég, hogy a tésztája is más, de igen furcsa feltéteket képesek rátenni. Nem vagyok rajongója a svéd pizzának. Vékony, puha a tésztája, szinte palacsintaként fel lehet görgetni a falatokat. 

A kebabpizza pont az, aminek az ember a neve alapján elképzeli. Kebabhús, kebabszósz (általában kétféle szokott hozzá lenni, nem csak egy, mint itt a képen), paradicsom, paprika. Közelebb áll a kebabhoz, mint a pizzához. Ez egy népszerű pizza itt, főleg másnapos kajának.

Egy másik őrült pizzafajta a banánpizza, amin a következők vannak: csirke/sonka, ananász, banán és curry.

Flygande Jacob, vagyis repülő Jacob
Ha már a banánnál tartunk. Ez egy rakott étel, amiben csirke, banán, bacon, tejszínhab, chiliszósz és sós földimogyoró a hozzávalók. Szerintem ez a kaja ma már inkább csak poénszámba megy, és nem készíti és eszi senki. A 70-es években alkotta meg egy fickó a receptet, akkor felkapták, de ma már csak legendaként tartják számon (bár sok recept található hozzá a neten, úgyhogy lehet hogy mégis készíti valaki).

Surströmming, az erjesztett hering
Ez az étel az internetnek köszönhetően ismert, vagyis hírhedt lett. Arról híres, hogy nagyon büdös, és a YouTube tele van surströmming challenge videókkal, amikben emberek öklendeznek vagy akár hánynak is a szagától. Jack szerint túlzások ezek a reakciók, de hát főként amerikaiak szerepelnek ezekben a kihívásokban, és ők mit nem túloznak el? 

Ismeritek a Hide the pain Harold mémet, aki egyébként Arató András, egy magyar nyugdíjas? Na, őt meghívták egy svéd műsorba, és kóstoltattak vele surströmminget (ugyebár hogy elrejtse fájdalmát az undorító íz kapcsán) és nemhogy nem öklendezett, hanem még ízlett is neki. Sajnos nem találtam meg a neten ezt a részletet, pedig jópofa volt. Bevallom, hogy én még sosem kóstoltam vagy éreztem a szagát. Pedig egyszer vittem haza a családnak, és ők sem bontották ki sosem! Pedig vicces családi program lehetett volna a surströmming megkóstolása. 

Egyébként ez egy olyan étel, amit nyáron szokás enni, és sokan esznek évi egyszer surströmminget vagy tartanak surströmming partit. Mármint hogy ez közös program, összejönni és surströmminget enni. Főtt burgonyával, lilahagymával, vajjal, tejföllel és snidlinggel eszik. Jack azt mondta, hogy a szaga sokkal rosszabb, de az íze nem extrém.

Blodpudding és blodpalt, vagyis vérpuding és vérgombóc
A vérpuding egy minden boltban kapható, olcsó étel. Az alapja disznóvér, és még hozzáadnak ezt-azt (lisztet, vajat, fűszereket stb) így szilárd, szeletelhető lesz. Vékony szeletekre vágva, a szokásos svéd hozávalókkal, vagyis krumplival, vörösáfonya-lekvárral és savanyúsággal/salátával fogyasztják. 

A másik véres étel a blodpalt, amit nem tudom, ki hol és mikor eszik, csak Jack mondta hogy létezik ilyen. Egyik változatában a vérhez tojást, lisztet és sót adnak, összegyúrják és a masszát forrásban lévő vízbe adagolják és megfőzik. Másik változatában pedig a kroppkakára hasonlít, szóval nudliszerű a tésztája, csak vért is adnak hozzá és esetleg valamivel meg is töltik.

+ Sós medvecukor
Ezt azért hagytam a végére, mert ez édesség, így más kategória. Itt, az északi országokban nagyon népszerűek az édesgyökérből készült termékek. Amik náluk nem elterjedtek, és medvecukor néven ismert csak, viszont ami a medvecukor, az itt csupán egy változata a rengetegféle édesgyökéres terméknek. Van ugyanis édes, sós és savanyú medvecukor is. Van ami gumis, van ami kemény, van ami töltött, van ami színes. Tényleg megszámlálhatatlan változata van. 

Itt még egy édesgyökér boltlánc is létezik, aminek Lakritsroten a neve és baromi jól néz ki, hívogató az üzlet, és stílusos, elegáns csomagolásúak a termékeik. Minden, de minden édesgyökér odabent. Úgyhogy ha Stockholmban, Svédországban járva látjátok ezeket a dizájnos, fekete-fehér boltokat, akkor tudjátok, hogy a csinos külső csalódást takar - legalábbis nekem, aki semmilyen medvecukrot nem szeret.

Na és a medvecukornak vannak sós, sósabb és extra sós változatai is, ami számomra az ultimate borzalom. Mikor még új voltam Svédországban, akkor karácsonyra vittem haza a barátnőimnek svéd édességet, és tudatlanul sikerült valamelyik sós édesgyökeres édességet kiválasztanom, és ajándékba odadni. Szegények azóta is emlegetik azt a szörnyűséget, és szerintem azt hitték, hogy utálom őket, különben miért tenném ki őket ennek a borzadálynak. Poénból érdemes megkóstolni Svédországban járva, de kétlem hogy bárkinek ízlene. Ehhez hozzá kell szokni, bele kell nőni. Felnőttként már késő megszeretni.

mit esznek a svédek: kávé és süti

Folytatom a kajás sorozatot, ezúttal az eddigi kedvenc témámmal, a süteményekkel. De a süteménynél is fontosabb a svédeknek a kávé, a szent italuk. A kávéfogyasztást mennyiségre az északi országok vezetik. Finnország az első helyen évi 12 kiló/fő kávéval. Őket követi Norvégia, Izland, Dánia, Hollandia, majd hatodik helyen Svédország, kicsit több mint évi 8 kg/fővel, ami napi 3 csésze kávét jelent. (Vicces, hogy ezek az országok egyben a legboldogabb országok is, de bizonyára ez csak véletlen egybeesés.)

A svéd kávé a filteres kávé. Egy jó nagy adag, lefőzött, nem túl erős, nem sűrű, meleg bögrényi kávé. Tudom, hogy az olaszok és az igazi kávészakértők nem szeretnék ezt a kávét. Épp az espresso ellentéte. De itt azt szeretik az emberek, hogy sok kávét sokáig iszogathatnak. Biztos a hideg időjárásnak (is) köszönhető, hogy itt így isszák a kávét (és ilyen sokat).

A filteres kávé a sztenderd, minden helyen a legtöbbször ilyen van. Munkahelyeken, rendezvényeken, kávézókban, éttermekben az ebédmenühöz, hotelreggelinél. Előfordulnak automata kávégépek is például a munkahelyen vagy itt ott, de azért a filteres a sztenderd. A munkahelyemen automata gépek vannak (amik cappuccinót meg mindenfélét tudnak) de mellettük van filteres gép is, mert mindig vannak akik azt szeretik jobban (vagy csak azt), és szoktak lefőzni olyat is, és kiírják egy táblára, hogy hánykor készült el, hogy lehessen tudni, mennyire friss. A legtöbb étteremben, kávézóban önkiszolgálós részen található a kávé és az ár tartalmazza az újratöltést is. Magyarul korlátlanul fogyasztható a filteres kávé (a cappuccino és társai nem). 

A Vete-katten kávézóban

Kétféle módon isszák a kávét: vagy feketén vagy tejjel. Más opció nem igazán van. Se tejszín, se cukor. Egy cikkben azt olvastam, hogy nagyjából 60% issza tejjel a kávét és 40% feketén. Ahogy említettem, nagyon hódítanak az alternatív tejek, különösen a zabtej. Természetesen isznak cappuccinót, lattét és egyéb változatokat is, amik inkább a kávézókra jellemzők, a fika része, de a hétköznapokban és otthon a filteres kávé megy.

És most a sütemények, és a híres svéd fika, amit a magyar nyelv elront. Kiejtése hosszú ível. Ez egy "megfordított" szó, a kaffi (kávé dialektusban) szótagjainak felcserélésével jött létre. A fika főnév és ige is. A fika a kávé + süti kombója. 

Be kell ismernem, hogy nem vagyok odáig a svéd sütikért. Kicsit felsőbbrendűnek érzem magam a svédeknél süteménykultúra tekintetében. De ezt itt nem hangoztatom, mert a svédeknek úgysincs fogalmuk arról, hogy Magyarországon mi micsoda süteményeket eszünk, és ahhoz képest mennyire unalmas az ő csokigolyójuk vagy tortáik. Amikor egy kollégám arról lelkendezett, hogy a prinsesstårta mennyire jó, akkor kábé elszámoltam magamban háromig, hogy ne mondjak semmit, csak bólogassak, hogy igen, nagyon... 

Ha már felhoztam, íme a prinsesstårta, vagyis hercegnőtorta:

Náluk ez A Szülinapi Torta. Ha tortázás van, akkor 9/10-szer ez A Torta, és ahogyan írtam, emberek még lelkesednek is érte. Szerintem se nem szép, se nem finom, se nem praktikus (annyira puha, hogy általában nem lehet rendesen vágni, hanem összenyomódik). Piskóta, vaníliasodó, egy kis lekvár és sok tejszínhab, majd a marcipánborítás. A marcipánborítás lehet kék vagy rózsaszín is, de a zöld a klasszikus. 

De nem ez a klasszikus fikabröd, vagyis "fikakenyér" vagyis péksütemény, amit a kávé mellé fogyasztanak. Ez az ünnepi kiadás. A legklasszikusabb természetesen a bulle, a tekercs, abból is a kanelbulle, vagyis a fahéjas és a kardemummabulle, vagyis a kardamomos (az én kedvencem). 

Egy fahéjas és egy kardamomos tekercs.

Vannak a kardamomoson és fahéjasan kívül másfajta tekercsek is. Van hogy vaníliás vagy áfonyás krémmel töltik (itt a képen a középsőt néha úgy hívják, hogy solbulle, vagyis naptekercs). Téli időszakban lehet sáfrányos tekercset is kapni, amikor a sáfrányos kalács ideje van. Pékségek szoktak még mindenféle alternatív változattal is kísérletezni. 

Chokladboll, vagyis csokigolyó, a másik toplistás süteményük. Ezt otthon is gyorsan összedobják, de minden kávézóban megtalálható. Kinézetre olyan, mint a mi kókuszgolyónk, de ízre más. Hozzávalói: zab, vaj, cukor, kakaó, vaníliás cukor, egy pici kávé (vagy víz) és a kókusz. Nem mindig kókuszba forgatják, van hogy jégcukorba.

Népszerűek a különböző teasütemények is. Olvastam, hogy van egy régi süteménytradíció, aminek hétfajta sütemény a neve (a képen látható egy ilyen válogatás). A kávézási ceremónia részeként hagyományosan egy háziasszony hétféle süteménnyel várta a vendégeket. Ha hétnél többfélét szolgált fel, az felvágós, pökhendi viselkedés volt, de ha hétnél kevesebbet, az pedig fukar. 

Marcipános sütik: a felső sorban a puncsszelet látható, másnéven porszívó. Azért porszívó, mert az 1900-as évek elején volt egy népszerű porszívófajta, ami ilyesmin nézett ki (bár állítólag más teóriák is vannak arról, hogy miért is porszívó a neve). Kakaókrémes a belseje, marcipán a külseje.

A második sorban biskvi, aminek mandulás tészta az alja, szintén csokis krémmel van töltve és csokival van bevonva.

A harmadik pedig mazarin, aminek omlós tészta az alja, mandulás (marcipános) krémmel van töltve és cukormáz a teteje.

Nem jellemző, hogy ezeket a sütiket otthon készítik, boltban és cukrászdákban kaphatók.

Budapestrulle - cukrászdák klasszikus süteménye. És igen, ez a neve, hogy Budapest-tekercs, ezért nem csoda, hogy a svédek azt hiszik, hogy ez egy magyar sütemény, pedig nemcsak nem magyar eredetű, hanem nem is magyar stílusú. Ezt a süteményt egy svéd cukrász alkotta meg, és mivel szerette Budapestet, ezért adta ezt a nevet neki. Állítólag az Esterházy torta ihlette, de se kinézetre, se hozzávalók tekintetében nem igazán hasonlít. A tésztája mogyorós habcsók, a töltelék pedig tejszínhab és mandarin.

Gyümölcsös piték, amiket vaníliasodóval szolgálnak fel. Áfonyás a klasszikus, de málnás, rebarbarás és egyéb bogyós gyümölcsös változatban is készítik.

Kokustosca - én ezt szeretem, bár csak pár alkalommal ettem még. Vajas-kakaós alapon kókuszos-vajas-tejszínes réteg. Édes, ragacsos, kókuszos, nyami.

Kladdkaka - ragacsos süti. Egyszerű, de nagyszerű csokis süti, amit tejszínhabbal és gyümölccsel vagy vaníliafagyival szokás enni. Csak vaj, cukor, tojás, liszt és kakaó kell hozzá. Gyorsan elkészíthető, de fagyasztottan is lehet venni boltit, illetve cukrászdákban is népszerű.

Vaníliaszív - ezt még sosem kóstoltam, pedig élelmiszerboltokban is gyakran látom és cukrászdákban is. Ez is omlós tészta, mint sok más svéd sütemény alapja és vaníliás krémmel van töltve.

Skumboll és változatai - vagyis habgolyó, habrakéta, ilyesmi nevei vannak. Na ez egy fura dolog, amit a gyerekek szeretnek, de szerintem nem fini. Egy krémes, könnyű, omlós tojásfehérjés krém adja a habot, kívül pedig csokis. 
Update: közben Szaffi felvilágosított, hogy ez a négercsók. Akkor csak annyit írok róla, hogy itt sok helyen kapható, a gyerekek körében népszerű. Sőt múltkor mikor volt fika az irodában, akkor ez volt a kávé mellé a süti. Akkor kóstoltam egyébként először.

Epertorta, a midsommar és nyár tortája. A svéd eper nagggyon finom. Természetesen ez a torta is, ahogyan sok más süteményük, tejszínhabos. 

Ezek voltak a svéd klasszikus sütemények, amikkel a leggyakrabban találkozni lehet a cukrászdákban, de természetesen sok nemzetközileg ismert süteményt is esznek: muffin, fánk, cheesecake, brownie, répatorta, croissant, pannacotta, crème brûlée, pohárkrémek, bonbonok, csokitorta, mousse stb.

Kíváncsi vagyok, hogy mit szóltok a svéd sütikhez? Melyiket kóstolnátok meg?

mit esznek a svédek: vacsora

Mielőtt írok a főétkezésről, írnék pár szót arról is, hogy hogy esznek a svédek. Kíváncsiságból megnéztem egy EU-s statisztikát az elhízottságról, amiben azt láttam, hogy a svédek 51%-a elhízott (a magyaroknál ez 60%, míg a teljes EU átlaga 53%). Ez kicsit meglepett, mert bennem az a kép él, hogy a svédek milyen egészségesek és sportosak. De aztán jobban belegondolva én is látom, hogy azért ez nem így van. Vagyis sok az egészséges és sportos ember, de épp úgy akadnak átlagos testalkatú vagy kissé-jobban elhízottak is.

Étrend tekintetében én azt mondanám, hogy itt a "trendek" közül a vegetáriánus és annak változatai (vegán, peszketáriánus, flexitáriánus) a népszerű. A svédek 10%-a vegetáriánus (a 15-24 éves korosztályban 17%). Ami nem annyira sok, viszont a lakosság közel 60%-a heti legalább egyszer vega ételt eszik, és nagyjából a svédek egyharmada flexitáriánus, amit úgy definiálnak, hogy nem zárja ki teljesen a húst az étrendjéből, de heti 2-6 alkalommal eszik növényi alapú ételt. Ugyanakkor a svédek is nagy húsfogyasztók (és sajt, vajt, amit említettem korábban), és a munkahelyemen is azt látom, hogy a többség húst eszik ebédre. Szerintem főleg vidéken nagyon is húsevők az emberek, és itt is inkább a nagyvárosokban népszerűbb a vega vonal.

Jelentős mértékben nem tapasztalok másfajta trendeket, amiket az emberek fogyás vagy egészség céljából követnek. Például cukormentes, gluténmentes, paleolit, meg nem is tudom milyen trendek vannak mostanában. Ilyeneket nem annyira hallok. Hacsak valakinek nincs tényleges ételallergiája, akkor szerintem ritka hogy kerüljön bizonyos ételcsoportokat. A húsfogyasztás csökkentése inkább állat- és környezetvédelmi okokból jellemző. Például nagyon népszerűek errefelé a zabtejek is, és rengetegen isznak inkább zabtejet, mint tehéntejet, akkor is ha amúgy esznek húst.

Jellemző még az étkezésükre, hogy mértékletesek és általánosságban nem a kaja körül forog az életük. Nem szenvedélyük az evés, a főzés, a sütés és nem a kaja köré épülnek az összejöveteleik. Senki sem várja el, hogy egy összejövetelre mindenki (vagy bárki) házi süteményt vigyen vagy egy gyerek vagy felnőtt szülinapjára házi torta legyen. Ha valami köré épülnek az összejövetelek, akkor az inkább az italok. A kávé és az alkohol, rendezvénytől függően. Vagy nyáron például nagyon népszerű a grillezés, és az is olyan, hogy mindenki viszi amit szeretne enni (boltban megveszi) és mindenki besegít. Legfeljebb kiosztják, hogy ki hozza a salátát és a majonézes salátát, de azt sem feltétlenül maguk készítik, hanem vesznek a boltban.

Tehát a vacsorák. A vacsora a családdal van, ez a közös étkezés. A svédek főzősnek mondhatók, tehát valaki mindig főz, hogy meleg ételt ehessenek, bár azért van sok készétel a boltokban vagy kész hozzávaló, ami felgyorsítja a főzést. Magyar vagy sok más ország színvonalához, amit ők főzésnek neveznek, az nekünk azért nem egy nagy mutatvány. Gyors és egyszerű ételeket esznek. Felteszek sok képet tipikus, gyakori és hétköznapi fogásokról, amik szavak helyett jobban bemutatják a svéd konyhát.

Lazac, főtt krumpli, valamilyen mártás (például fehérboros tejszínes) és friss saláta

A klasszikus húsgolyó, burgonyapüré, uborkasaláta, barnamártás és vörösáfonya-lekvár. A húsgolyó is egy olyan hozzávaló, ami fagyasztottan sokféle változatban kapható, és az embernek ott lapul a mélyhűtőjében, és mikor enni akar, akkor bedob párat a serpenyőbe és kész.

Különböző piték, például sajtos, lazacos, spenótos, csirkés stb.

Stroganoff marharagu

Ennek az ételnek az a neve, hogy pyttipanna, ami olyasmit jelent, hogy apróságok a serpenyőben. Ez régen olyan kaja volt, amit mai divatos szóval élve maradékmentésnek neveznénk. Összedaraboltak hagymát, maradék főtt krumplit, maradék húst és összesütötték egy serpenyőben. Céklával és tükörtojással eszik. Szerintem ma már a legtöbben nem házilag készítik ezt sem, hanem fagyasztva, nagy kiszerelésben lehet kapni különböző ízekben (marhahúsos, lazacos, de vega is van) és ez egy tipikus gyors kaja arra az esetre, mikor az embernek nincs kedve vagy ideje főzni. Csak bele a serpenyőbe a fagyasztott kaját, és pár perc alatt kész.

Ez olyasmi lehet, mint az amcsi mac and cheese, bár csak ránézésre mondom, mert nem ettem még igazi mac and cheese-t. Szószos-sajtos makaróni virslivel, összesütve a sütőben.

Így néz ki a csomagolásban a falukorv nevű svéd virslifajta, ami kb. párizsi vastagságú és sokféle recepthez felhasználják.

Például így bevagdossák és valamivel tűzdelik, majd megsütik, vagy egyszerűen felkarikázzák a virslit és különböző kajákhoz adják.

A fentebbi kaja egy változata. Ez a sajtmártásos makaróni virslivel és ketchuppal. Tipikus gyerekkedvenc.

Krumplis pogácsa (szerintem ezt is a többség fagyasztottan veszi, nem maga készíti) baconnel és vörösáfonyával.

Tőkehal főtt krumplival, zöldségkörettel és tojásmártással.

Taco-péntek: már említettem, hogy a svédeknél van egy ilyen tradíció, hogy péntek este tacot esznek (vagy tortillával, de akkor is taco-pénteknek hívják). Ezt is nagyon szeretik a gyerekek. Általában a következő hozzávalókkal eszik: darált hús; paradicsomsalsa; reszelt sajt; friss zöldségek mint paradicsom, paprika, uborka, lilahagyma, saláta; tejföl és guacamole. 
Na ez is egy olyan kaja, amihez szinte minden boltilag kapható: a fűszerkeverék, a taco/tortilla, a paradicsomsalsa, a guacamole, a reszelt sajt... Maximum a zöldségeket kell feldarabolni (vagy esetleg a guacamolét is házilag készítik).

Szeretik az ilyen pörkölt- vagy sűrű levesszerű fogásokat is.

És persze mindenféle tésztaételeket is készítenek (bolognai spaghetti és a carbonara itt is nagy kedvenc). Más országok konyhái is népszerűek, mint az indiai vagy ázsiai. Persze ezeket saját értelmezésben készítik el, nem hiszem hogy egy igazi indiai vagy ázsiai jóváhagyná ezeket.

Ebben a bejegyzésben a hétköznapi, házi fogásokat emeltem ki, nem azt hogy étteremben miket esznek. De lehet hogy fogok még írni további kajás témáról és további svéd ételekről és termékekről.

mit esznek a svédek: ebéd

A svédeknél a vacsora a főétkezés, ugyanakkor nem ritka, sőt inkább azt mondanám bevettnek, hogy ők ebédre is olyat/úgy esznek, amit mi főétkezésnek mondanánk. A gyerekeknél is az volt, hogy a menzán ebédeltek, ahol mindig finom fogásokat kaptak, majd este főztem, így ismét meleg ételt ettek (néha ugyanolyat). A munkahelyemen ugyanez van, "rendes" ebédet eszünk, aztán pedig este mindenki főtt ételt vacsorázik a családjával. 

Egyébként a svédek koránkelőnek mondhatók és korán is szoktak ebédelni, van aki már fél 12 körül, a munkások pedig még annál is korábban. Az én munkahelyemen dél és egy óra között van a nemhivatalos ebédsáv. Erre az egy órára sosem szervez senki meetinget és nagyjából mindenki ekkor ebédel. Ebédre van hogy olyan ételt eszik az ember, mint este is. Például ha kajáldába megy, étteremben ebédmenüt eszik vagy ha előző napi maradékot eszik. Ez gyakori a svédeknél, a munkatársaim is van hogy visznek be ételtárolóban ebédet, és Jack is szinte minden nap előző napi maradékot visz, vagy amit a fagyasztóból elővesz. A kollégáival általában heti egyszer, pénteken szoktak étteremben kajálni. 

Ha nincs ideje az embernek ebédre összedobni valamit, nincs előző napi maradéka vagy nem akar étteremben enni, akkor népszerűek a bolti készételek vagy egyéb gyors ebédmegoldások, mint a szupermarketekben a magunknak összeállítható, súly alapján fizetendő salátás doboz. Ez utóbbi egyébként egy gyors, arányaiban olcsó és egészséges megoldás. Én ezeket a salátás pultokat nyáron szeretem a legjobban, amikor csak beugrom egy boltba, és egy parkban vagy vízparton ehetem meg az ebédemet.

A készételek választéka nagy, találni köztük előre összeállított salátákat, szendvicseket, wrapeket, leveseket, ázsiai tésztákat, illetve mikrózható hűtött vagy fagyasztott fogásokat. Svédország egy mikrómániás ország. Az irodában a konyhában, egymással szemben 2-2 sorban úgy összesen úgy 16 db mikró van, de akármilyen közös konyhába megy az ember, sorakoznak a mikrók. Nekem ez olyan fura, de ez is azt mutatja, hogy vagy mikrózni való készételt ebédelnek, vagy az otthonról hozott kaját akarják megmelegíteni. 

mikrózható kaják és tetra pakos levesek

Ebédre szeretik még a leveseket is, például a laktatóbb leveseket, mint a gulyáslevest (vagyis amit ők annak hívnak). Van hogy mindössze leves + vajaskenyér az ebédük, de van hogy az ebédmenü része a leves. Érdekes, hogy náluk a hagyományos csütörtöki ebéd, amit a mai napig gyakran tartanak az ebédmenüs éttermek és menzák, az a sárgaborsó leves palacsintával. Ez az egyetlen ebéd, ami hasonlít a klasszikus magyar ebédekre a levesben + az édes második fogásban, de a palacsintát leszámítva elképzelhetetlen a svédeknek bármilyen "desszertebéd" (édes tészták, aranygaluska, bukta, máglyarakás, ilyesmik).

Ha nem otthon ebédel az ember, a legjobb opció az éttermek ebédmenüje. A hagyományos éttermek általában heti menüt készítenek, minden nap más fogással, és szinte mindig egy húsos, egy halas és egy vega opció közül lehet választani. A menü része a saláta, ami általában önkiszolgálós, hasonló a bolti salátabüféhez, csak kisebb választékkal, salátaöntettel, illetve kenyérrel (friss és a reggelis posztban említett, elmaradhatatlan ropogós kenyér) és vajjal (a svédek nemcsak sajtból, de vajból is sokat fogyasztanak). 

Általában, de nem mindig üdítő is része az ebédmenünek. Vagy dobozos kóla és társai, de népszerűek a szerintem szörpnek mondható italok, főleg a vörösáfonyás (ez gondolom otthon is van az IKEA-ban). A kávé viszont mindig beletartozik a menübe, ami nem olyan meglepő, hiszen a svédek a világon az egyik legtöbb kávét fogyasztó ország. Néha teasütemény, keksz, valami süti is jár a kávéhoz. Étteremtől függ hogy mennyi minden jár az ebédhez. Nem ritka a svédasztalos ebéd sem. Ja, és alapvető, hogy a víz (sima, de finom csapvíz, vagy esetleg csapról szénsavas víz) mindig jár az ebédhez. Itt sosem kell fizetni a vízért, és nem elvárás, hogy kérj üdítőt a rendelés mellé. Mindenki érti, hogy van hogy az ember csak vizet szeretne inni és kész. Mostani árak szerint Stockholmban 150 korona (5000 Ft) körüli a sima, nem svédasztalos ebédmenü. De egyébként is szinte minden kajálda kínál valamiféle ebédakciót 11 és 14 óra között, ha nem is napi menüvel, de mondjuk ingyenes az üdítő vagy hambisnál nem kell külön fizetni a krumpliért, ilyesmik.

Azt hiszem, ennyit az ebédről. Nagy érdekességeket nem tudtam összeszedni, de inkább egy másik posztban mutatok majd be pár tipikus svéd fogást, különben túl hosszú lett volna.

mit esznek a svédek: reggeli

Régóta tervezek írni svéd élelmiszerekről és étkezési szokásokról. Spanyolországban pedig újra kedvet kaptam hozzá, ugyanis az élelmiszerboltokban vagy pékségekben járva többször eszembe jutott, hogy jó lenne többet tudni a spanyolok étkezési szokásairól, hogy a polcokon látható, számomra ismeretlen termékeket mikor és hogyan fogyasztják. Úgy általánosságban érdekes lenne több ország étkezési szokásait nagy vonalakban áttekinteni és összehasonlítani. Tehát most bemutatom a svéd étkezési kultúrát.

Ebben a bejegyzésben a reggeliről, reggelinél megtalálható termékekről fogok írni, aztán meglátom még hány rész lesz. A svédek nem az édes, péksütis reggelit preferálják, inkább egy hagyományos magyar reggelihez hasonlít az első étkezésük. Szendvicset esznek friss zöldségekkel, mellé kávé, esetleg tea, gyümölcslé vagy gyümölcsturmix. A tojásos reggeli is népszerű, például főtt tojás a kenyéren vagy rántotta. Van aki müzlit eszik natúr (vagy ízesített) joghurttal vagy a filtej nevű termékkel, ami egy svéd tejtermék. Joghurthoz és kefirhez hasonlítható erjesztett tej, de nem olyan sűrű mint a joghurt és nem olyan savanykás, mint a kefir. Egy-másfél literes kiszerelésben kapható, mert nagy fogyasztói a svédek. Érdemes megkóstolni hotelreggelinél. Főleg natúr müzliket esznek, nem chocapic és ilyesmi cukros változatokra kell gondolni. Magokkal, diófélékkel, aszalt és friss gyümölcsökkel vagy akár lekvárral ízesítik. A zabkását is szeretik reggelire, azt is hasonlóan fogyasztják, mint a müzlit.

fil és müzli

Az egyik népszerű, számunkra szokatlan kenyérfajtájuk a knäckebröd vagyis a ropogós kenyér. Ez egy mondhatni puritán kenyérfajta, ami régen a szegény ember eledele volt. Elsősorban rozslisztből készült, és mivel nagyon száraz, olyasmi mint egy keksz, nagyon sokáig eláll. Régen évi kétszer sütöttek otthon egy nagy adagot, és "szárító rudakra" fellógatva megszárították, majd hónapokig ezt ették. Ma már a boltokban rengeteg fajtája kapható, különféle méretben és formában, de ma is kapható a hagyományos, kocsikerék formájú. 

Különféle lisztből készülhet, különböző vastagságú, ropogású, van magok nélküli és magos. Nekem nem kedvencem ez a kenyér, nekem túl száraz, túl kemény, nem olyan jó enni, pedig praktikusnak praktikus, mert sokáig eláll, nem változik az íze (hónapokkal később is épp olyan vacak, mint amikor megvetted hehe). A svédeknél viszont alapdarab. A wiki azt írja, hogy a svéd háztartások 85%-ában tartanak ilyen kenyeret, más forrásban pedig azt olvasom, hogy az éves fogyasztás 4 kg/fő, viszont 20 éve még 8 kg/fő volt. A csökkenés mutatja, hogy ma már a svédeknél is elterjedtek az "újhullámos" kenyerek, népszerűek a friss kenyerek különböző fajtái. 

Puha kenyerek

Van egy mondjuk rozskalácsnak fordítható kenyértípus, ami így néz ki. Ez is népszerű alternatíva reggelihez, a kemény kenyér helyett.

Egy másik puha változat a tunnbröd, ami szó szerint azt jelenti, hogy vékony/lapos kenyér. Ez a lepedőszerű kenyér olyasmi a tortilla. Változatosan használható fel, végül is ezt nem is mondanám reggelis kenyérnek, de ha már a kenyerekről írtam, akkor megemlítem. Akár simán meg lehet kenni vajjal vagy vajkrémmel, beletenni pár feltétet és feltekerni, de hideg és meleg wrapek vagy vendégvárók elkészítésére is felhasználható. Hotdogos bódékban kapható tunnbrödsrulle, ami virslivel, krumplipürével, zöldségekkel és szósszal van megrakva.

Kalles kaviar

Ez a termék még egy kifejezetten svéd reggelihozzávaló. Ez egy kenhető (vagyis kinyomható), kaviár felhasználásával készült termék, amit leggyakrabban (vagy kizárólag) főtt tojással esznek. Vagy szendvicsként, vagy közvetlenül a főtt tojásra nyomva. Ez a márka a leghíresebb, a termék megalkotója. Olyan mint rudiból a pöttyös. Vannak persze alternatívák, de ez az igazi, ami 1954 óta létezik. Nehéz leírni a termék ízét, de kissé a májkrémre hasonlít az átlagában is, csak sós, kaviárízű. Mivel a gyerekek is szerették, ezért került egy gyerek arca a tubusra (aki az alapító akkor 6 éves fia) és lett Kalle a cég neve (népszerű fiúnév volt az 50-es években). Ezt is érdemes megkóstolnia annak, aki erre jár.

Ezek a tipikus svéd reggeli hozzávalói, amit egy átlagos háztartásban esznek reggelire. Hotelreggelinél még népszerű a gofri és a svéd palacsinta is, amit hagyományosan cukrozatlan tejszínhabbal és lekvárokkal esznek. 

Hotelreggelinél találkozni még a tojásrántotta mellett vagy baconnel vagy a prinskorv nevű virslikékkel. A svédeknél egyébként nagyon sokféle korv, vagyis virsli van, erről biztos írok a következő részben, habár húskerülőként én ezeket nem kóstoltam.

És még egy termék, amit a reggeli kapcsán megemlíthetek, azok a kemény tömbsajtok. Otthon talán csak a trappista sajt kapható ilyen nagy kiszerelésben, de a svédeknél többféle nagy kiszerelésű sajt kapható. Egy korábbi bejegyzésemben is említettem azt, hogy egy átlag svéd évi 18 kiló sajtot fogyaszt (az napi 50 gramm!). Ebből 13 kg kemény sajt. Ezekhez használják az ilyen típusú sajtvágót, ami egyébként egy norvég férfi találmánya. Ilyen minden háztartásban van. El nem tudom képzelni, hogy valaki bárki mással vágja ezeket a sajtokat, mint a megfelelő eszközzel.