a gyes svédországban

Írok erről a témáról, most hogy úgy érzem, valamennyire kezdem átlátni. A bonyodalmat az okozza, hogy ebben az országban az, hogy meddig vagy otthon a gyerekkel és hogy ez idő alatt mikor és mennyi pénzt veszel fel, az két különálló dolog. A szülőnek joga van a gyerek 18 hónapos koráig szülői szabadságon lenni, attól függetlenül, hogy ez idő alatt vesz-e igénybe anyagi támogatást vagy sem. A gyerek 18 hónapos kora után viszont kötelezően fel kell venni a teljes támogatást (erről majd később, hogy ez mit jelent), és a gyerek 12 éves koráig lehet teljes munkaidőben "gyesen" lenni (erről is később, hogy ezt hogy értendő).

Először a terhességről. A terhességre olyan szabály vonatkozik, hogy 7 héttel a kiírt időpont előtt lehet elkezdeni felhasználni a támogatást és gyesre menni. Van terhességi pótlék is, ami akkor vehető igénybe, ha valakinek olyan fizikai munkája van, amit terhesen nem tud végezni. És az is előfordulhat, hogy táppénzre kerül az illető, ha a terhessége megakadályozza a munkavégzést.

A svédeknél valóban létezik a nemi egyenlőség a gyes tekintetében. Gyakori a teljesen egyforma időfelosztás, például először az anya, majd az apa van otthon 9 hónapon keresztül a gyerekkel. Teljesen változó, hogy melyik pár hogyan oldja meg ezt az időszakot, abból a szempontból is, hogy milyen korban íratják bölcsibe a gyereket, és abból is hogy melyik szülő mennyit van otthon a gyerekkel közvetlenül a születés után és később. Olyat is olvastam, hogy mindkét szülő 1-1 teljes évet van otthon a gyerekkel, de olyan is van hogy már 12 hónaposan kezdi a bölcsit a gyerek (ez a korai kezdés mondjuk a ritkább). Szóval nagyon sokféle megoldás van, és mindenki munkahelyi, anyagi és egyéb helyzetétől függ, hogy ki hogyan dönt.

És most jön a bonyolultabb része, mégpedig a pénzkérdés. A két szülőnek együtt gyerekenként 480 napnyi anyagi támogatás jár. Ebből 390 nap táppénz alapú (a fizetés 80%-a, de van egy felső határ) a maradék 90 nap pedig fixen 180 korona (kb. 6300 forint) naponta. A 480 nap tetszőlegesen elosztható a két szülő között, kivéve 90 db táppénz szintű napot, ami nem átruházható. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem engedélyezett az, hogy mind a 480 napot egyetlen szülő használja fel (kivéve természetesen egyedülálló szülő esetén). 

Azt hogy mikor és hány napi pótlékot kérek, én döntöm el. Ha például én otthon vagyok egy évig, az ugyebár 365 nap, tehát a 480 napos csomagból mindössze 115 nap maradna, ha teljes időben, minden nap kivenném a pótlékot. Ezért hát, ha szeretnék spórolni a napokkal, egyrészt azért mert a gyerek 12 éves koráig használhatom fel őket, másrészt azért hogy ne "habzsoljam be" az összes pénzt, tartson ki tovább, érdemes nem teljes időben felvenni a támogatást. Ugyanis én adhatom meg, hogy melyik nap kérek pénzt és hány százalékban (100%, 75%, 50%, 25% vagy 12,5%). 

Például ha 12 hónapon keresztül heti 3 napot használok fel, akkor az 52 hét x 3 = 156 napot használok fel a 480-ból egy év alatt. Van egy kalkulátor, amivel ki lehet számolni, hogy adott fizetés mellett, ha heti 1, 2, 3 stb. napban veszem fel a pénzt, akkor egyrészt meddig tart ki a pénz, másrészt mennyit kapok havonta (bruttóban, ugyanis ebből sajnos még adózni is kell). Ha például feles elosztásban nézem a 480 napot, akkor 15 hónapig tudok "fizetett gyesen" lenni a rendelkezésemre álló 195 táppénz alapú napommal (a többi ugyebár a nagyon alacsony, 180 koronás összegű nap).

Szerintem eddig sem egyszerű a rendszer, de van még mindenféle szabály és kitétel. Például, hogy az első 180 napnak muszáj táppénz alapúnak lennie, utána lehet elkezdeni az alacsony kategóriájú napokat felhasználni. Van egy olyan dolog is, hogy a gyerek 1 éves kora után be kell biztosítani a táppénz összegét, és ehhez muszáj legalább heti 5 napban kivenni a pénzt. Magyarul így gyorsabban is fognak fogyni a napok. A gyerek másfél éves kora után pedig teljes időben kell felvenni a pénzt. Tehát akkor már nem lehet olyat csinálni, hogy otthon vagyok úgymond a gyerekkel, de pénzt nem veszek fel.

Vannak 60 db dupla nap is, amit a két szülő egyidőben vehet ki. Ezek azok a napok, amikor mindkét szülő egyszerre van otthon és mindketten egyszerre felveszik a pénzt. Ez általában a gyerek születése után szokott lenni. Sok apa él is ezzel a lehetőséggel, és otthon van két hónapig az anyával és az újszülöttel. Van 10 darab "ajándék" nap is, ami közvetlenül a születés után annak a szülőnek jár, amelyik nem szült. Ez a 480 napon felül jár.

És amit korábban említettem a megspórolt napokról. Mivel a gyerek 12 éves koráig felhasználhatók ezek a napok, ezért a legtöbb szülő igyekszik megspórolni párat, hiszen később, amikor már a gyerek óvodás és iskolás, meg lehet hosszabbítani a szabadságokat szülői szabadsággal, így könnyebben megoldhatók az iskolai szünetek. Például az egyik férfi kollégám nyáron 8 hétig, karácsonykor pedig 4 hétig volt szabadságon. Ezt úgy tudta kivitelezni, hogy bizonyos napok a rendes szabadsága volt, a többi pedig apaszabi.

Van egyébként olyan opció is, hogy 45 napot át lehet utalni egy harmadik személynek, aki nem a gyerek valamelyik szülője. Tehát tulajdonképpen bárki elmehet az én gyerekemmel gyesre 45 napig. Én úgy gondolom, hogy ez a gyakorlatban kinézhet például úgy, hogy anyukám, valamelyik tesóm vagy akár barátnőm van másfél hónapig gyesen az én gyerekemmel. Vagy mondjuk 80%-ra csökkenti a munkaidejét és minden pénteket a gyerekemmel tölti, és a péntekekért táppénz alapú gyest kap. Akár dolgozó, akár nyugdíjas embernek átutalható ez a 45 nap. Egyedülálló szülő esetében 90 nap ruházható át. 

Természetesen ezek a szabályok értendők egynemű párokra, gondviselőre, örökbefogadó szülőkre és külön szabályok érvényesek például egyedülálló szülőkre vagy ikrek esetén, csak nem akartam még ilyen részletekbe is belemenni. És ezenkívül még rengeteg-rengeteg tényező van, hiszen már az alapszabályok is bonyolultak, de még ezekre rájön a sok speciális, egyedi eset és kérdés. Lehet hogy írok majd egy külön bejegyzést arról, hogy mi hogyan tervezzük ezt az időszakot, és az jobban konkretizálja ezeket az elméleti szabályokat.