Múlt kedden meghívtak minket Jack nagybátyjáék a nyaralóba (ami a nagyszülőké volt és gyerekkorában sokat nyaralt ott Jack). Jóval tovább voltunk ott, mint gondoltam. Én már nagyon jöttem volna, de egyrészt Jack még mindig nem mondta el, hogy lesz gyerekünk, másrészt mégsem mondhatom én, hogy akkor indulás. Aztán végre csak elmondta. Utólag kérdeztem tőle, hogy miért nem mondta előbb? Mire ő nem is értette hogy miért olyan fontos ez, és ha nem lett volna rá alkalom, akkor nem is mondta volna. Hogy lehet így hozzáállni, mi az hogy nem mondta volna? Nem tudom, hogy ez Jack sajátossága, férfi dolog vagy svéd dolog, de eléggé furcsálltam. Főleg azt, hogy "ha nem lett volna rá alkalom". Milyen alkalom? Ez nem alkalom kérdése, hanem mondani kell és kész.
Másnap ottalvós biciklizésre mentünk. Majdnem minden évben szervezünk egy ilyet, nekem ezek a kedvenceim, amikor biciklivel megyünk egy szállásra és másnap megyünk vissza. A Smådalarö Gård hotelt néztem ki egészen a tenger partján, 45 km-re otthonról. Vonattal mentünk pár állomást, hogy érdekesebb úton tudjunk menni. Összesen 50 km lett az út, átbicikliztünk a nemzeti parkon is, úgyhogy sokat mentünk nem betonúton is. Csodás volt a hotel ami fogadott minket. Egy öbölben van, és mivel jó idő volt, miután ittunk egy alkoholmentes mojitót a teraszon, csobbantunk egyet a vízben. Nagyon szuper volt.
Hűű, a férjem is ilyen. Egyszer volt valami, amit meg kellett (volna) beszélnie az anyukájával. Elmegy hozzá, duma, duma hátán, mindenféle zöldség. Hazajön, na, kérdezem, és mi van “azzal”? Ja, semmi, válaszolja. Mondom hogyhogy? Azt feleli, ez nem volt TÉMA…. Arra a kérdésemre, hogy miért nem hozta fel ő témaként, arra sajnos nem tudott válaszolni. 🙁
VálaszTörlés😅
TörlésEgyrészről idegesítő, másrészről kicsit irigylésre méltó a hozzáállásuk. Ők legalább nem stresszelnek ilyenen, az biztos...
De gyönyörű az a szállás. Ahhh :)
VálaszTörlés