évnyitó kirándulás - gysinge

Jack ötlete volt az, hogy a január 6-i hosszú hétvégét hosszabbítsuk meg 1-2 nappal és kiránduljunk egyet. Szintén ő javasolta az első két napra Gysingét, ami nincs túl messze Stockholmtól és természeti rezervátum is, tehát egyedi és különösen szép a környezete. Még nem tapasztaltam ki, hogy milyen az élet télen az autóval, és nem számítottam arra, hogy a vastag hótakaró alatt még jegesek is az ablakok, illetve hogy majdnem ki sem bírom nyitni az ajtót, mert befagyott. Szóval egy 15 perces hó- és jégeltávolítással kezdődött a napom. Picit stresszes is lettem a hóhelyzet és a havas utakon vezetés miatt. Nincs ebben gyakorlatom. De aztán minden jól ment, csak a kisebb utak voltak jegesek, de ott lassabban mentem. 

Nem emlékeztem már, hogy milyen lesz az első szállásunk, úgyhogy kellemes meglepetésként ért a picike település az egyedi házaival, aztán pedig a gyönyörű nagy kastélyszállónk és abban a tágas, elegáns szobánk csodás kilátással és kényelmes ággyal. 

Mire becsekkoltunk, már sötétedni kezdett, de azért körbesétáltuk a kastély területét. A mostanra inkább üresen álló házakban egykor nagy élet volt, mert már 1700-as években kihasználták a terület és a sebesfolyású víz adottságait és pl. malom működött a folyó mellett. Tetszettek ezek a fehér házak, nem a megszokott svéd stílus. 

Találtunk egy kisboltot, aminek az volt az érdekessége, hogy személyzet nélküli, teljesen önkiszolgáló. Az ajtót csak telefonszámmal vagy a személyazonosító alkalmazással lehet kinyitni, bent pedig magunk intézzük a fizetést. Okos ötlet egy ilyen nem túl sűrűn látogatott helyre személyzet nélküli boltot tenni, mert nem kell valakit fizetni, hogy egész nap ott üljön, mégis reggeltől estig érkezhetnek vevők. A kastély mellett van egy télikert/narancsház, amiben étterem üzemel és az első nap itt vacsoráztunk. Rajtunk kívül csak egy másik pár volt, de nagyon hangulatos volt a hely, a zenék, a fények és a szép kilátás az ablak mellett. Vacsora után is sétáltunk egy rövidet a házak között. Esett a hó, sehol egy lélek, itt-ott még karácsonyi fények, a lábunk alatt ropogott a friss hó, ami a lámpák fényénél szikrázóan csillogott. Szeretem a téli kirándulásokat, nemcsak a hó miatt, hanem hygge mikor korán sötétedik, és muszáj visszavonulni a meleg szobába, a puha ágyba és olvasni, pihenni, korán aludni. 

a narancsház nappal és este

és a reggeli kilátás

A csodás hotelreggeli után siettünk időben elkészülni, hogy kihasználhassuk a nappali órákat. Egy kb. 8 km-es körtúrára mentünk a hoteltől indulva a rezervátumban. Szerencsénk volt aznap az idővel, még épp 0 fok alatt volt a hőmérséklet és gyönyörű hó borított mindent. Az út elején mi voltunk az egyetlenek az erdőben – a különböző állatlábnyomokat leszámítva a mi lépéseink voltak az elsők a friss hóban. Gyönyörű volt minden, szuper volt a séta. Félúton megálltunk, forraltunk vizet és kávéztunk/kakaóztunk. Szűk öt óra alatt jártuk körbe a területet, és nagyon jól esett ez a havas séta. 

Este átmentünk enni egy közeli kisvárosba. Ha kisvárosokban járunk, nem igazán van kajaválaszték, főleg húsmentes. Ha egy városban csak egy kajálda van, akkor az pizzéria lesz. Ha van három-négy, abból is legalább kettő pizzéria. Ez a kisváros annyira kicsi volt, hogy inkább falu volt és a végén örültünk, hogy egyáltalán nyitva volt a pizzéria. Azért körbesétáltuk ezt a helyet is és láttunk pár szép házat. A legtöbb helyen még fent vannak a karácsonyi díszek és a házakban karácsonyfát is láttunk, ami feldobta a sötét, hideg estét.