őszi szünet

Annyira jól esik ez a szünet, hogy el sem tudom mondani. Annak különösen örülök, hogy Jack bemegy az irodába, és én egyedül, nyugalomban ellehetek itthon. A kirándulás után visszavittem az autót, és tegnap egész nap csak itthon tettem-vettem, halloween-tök színűre festettem a körmöm, megnéztem egy dán mini dokusorozatot öt stripper srácról, végre rendszereztem gyönyörűen az előszobai fiókos szekrényt, amiben a téli-őszi kiegészítőink és a túrázós ruháim vannak. Felhívtam a Mamikámat, és nagyon jó volt vele kicsit beszélgetni.

Hétfőn, háromhetes küzdelem után elhunyt az egyik legjobb barátnőm apósa koronavírusban, és megérintett ez az eset. Előtte nem is ismertem olyat, aki covid-pozitív volt, csak olyat, akinek tavasszal elég súlyos tünetei voltak, de tesztelni nem tudott, így csak gondolja, hogy az volt, az antitest tesztje viszont negatív lett. Szóval ő az első az ismerősi körömben, akiről hallok, és végigkövethettem, hogyan írja meg a barátnőm, hogy koronavírusos az apósa, az anyósa, a sógornője és az ő gyereke. Aztán, hogy romlott az állapota, és járványkórházba került, utána hogy nem javul, és lélegeztetőgépre kerül, mesterséges kómába helyezik, amelyből a többség nem tér vissza. Ezelőtt telefonon búcsúzott a szeretteitől, és nagyjából 10 nappal később vérfertőzést kapott, amit nem bírt leküzdeni a szervezete. Nem is volt idős, a hatvanas évei elején járt. Megrázott ez az eset, átérzem a fájdalmukat.

Aggaszt és egyben bosszant is, hogy nemcsak az országban a többség, de az én szüleim és nagyszüleim is kevésbé veszik komolyan az intézkedéseket, mint tavasszal, annak ellenére, hogy milyen rossz a helyzet. A 82 éves Mamikám is jár boltba és piacra. Megértem, hogy képtelenség csak otthon ülni, de amikor egy barátnőm közeli hozzátartozójával ez történik, akkor a legerősebb érzésem az, hogy annyira elkerülhető egy nyugdíjas embernek, hogy elkapja a koronavírust. Ki kell bírni, hogy most nem lehet unokázni vagy programokra járni.

amit a dánok hyggének hívnak

A lehangoló témától eltekintve tényleg nyugalmas napom volt. Ma még a nap is süt, úgyhogy ma már kimozdulok. Anyukámmal fogok telefonálni (az minimum kétórás program), és arra gondoltam, hogy ha van még a boltban tök, akkor esetleg faragok halloween tököt. Egyszer faragtam életemben, a gyerekekkel, és a végeredmény jópofa lett. Hétvégén, ha minden igaz, vacsorára megyünk az egyik pár barátunkhoz, akik nemrég jelentették be, hogy gyereket várnak. Az év elején pedig nagyobb lakásba költöztek, úgyhogy arra is kíváncsi vagyok. Ha összejön a látogatás, akkor arra készítek baklavát, mert egyszer, amikor nálunk voltak, azzal vártam őket, és nagy sikert aratott. A "nagy" feladatom pedig az, hogy elmenjek ma fodrászhoz. Semmi extrát nem akarok, csak a töredezett végét levágatni. Festetni inkább otthon  festetnék, bár az sem biztos, hogy karácsonyra hazajutok. Egyébként is gondolkoztam, hogy természetes maradok, már rég voltam természetes sötétbarna. Bár az ombrés világosabbat jobban szeretem, csak az egyszerűség miatt gondolkozom a festés szüneten, és amiatt hogy hátha kicsit egészségesebbé válna a hajam. Van egy enyhe pajzsmirigy alulműködésem, és azt gondolom, az okozza, hogy az én hajam ritkás, gyenge, töredezik, egészségtelen. Ami nagy szívfájdalmam, de nem tudom, hogy tudok-e ezen változtatni.