ablakkarbantartás

Régóta halogattam az ablakpucolást, pedig már szürke volt az üveg a kosztól, de annyira macerás feladat, hogy nehéz volt rávennem magam. A másik az, hogy ez csapatmunka, ugyanis van egy speciális svéd "eljárás", amivel az ablak alsó részét elhomályosítjuk. Mivel földszinten lakunk, és az ablak nagy, ezért muszáj valahogy megoldani, hogy ne lehessen belátni. A függöny adná magát, de akkor ha kint sötét van, kuksolhatnánk teljesen behúzott függönyök mögött, ami nem túl kellemes, főleg hogy Stockholmban sokat van sötét októbertől márciusig. Egyébként a svédek nem függönymániásak. Itt nem divat a csipke- /fényáteresztő függöny, mert ők szeretik látni az eget, a természetet, vagy ami épp van kilátásnak. Szerintem tök logikus, az estéket leszámítva, amikor sokak lakásába úgy lehet belátni, mintha egy kivilágított IKEA katalógus lenne. Mondjuk én ezt bírom, mert imádok belesni a házakba, és látni a szép konyhákat, viszont fordítva már nem jön be ez a furcsa szokás. Szóval kell valami az ablakra. Lehet kapni ablakfóliát is, de az felpödrődik, utólag talán nehéz levakarni, nem tudom. De Jack egy haverja tanított nekünk egy tuti módszert, amit a legtöbb svéd sem ismer, viszont nekünk nagyon bevált. Svédországban létezik egy kefir- és joghurtszerű tejtermék, az a neve, hogy filtej. Na, ezt a tejterméket egy festőhenger segítségével fel lehet vinni az ablakra, és kész a házi tejüveg. (Azon is gondolkoztam, hogy vajon ezért hívják-e a tejüveget tejüvegnek, mert régen Magyarországon is használtak valami hasonlót?) Amikor először hallottam erről a módszerről, nagyon szkeptikus voltam. Azt gondoltam, hogy büdös lesz, hogy majd jönnek rá a legyek és bogarak, hogy foltos lesz, hogy lefolyik, hogy lekopik, hogy undorító lesz stb. De nem. Gyönyörű sima rétegben kerül az ablakra, és az ügyesek festőszalaggal még mintákat is készíthetnek az ablakra. Ezt a tejüvegezést Jack szokta megcsinálni, ezért csapatmunka a dolog. De végre megcsináltuk az egészet, úgyhogy a téli szezonra kész az ablak. Évente kétszer szoktam ablakot pucolni, és évi kétszer frissíti fel Jack a tejüveget. Egyébként könnyen lemosható, nincs vele probléma.

Így néz ki frissen. A jobb felső sarokban pedig egy tapadókorongos madáretető van, amit nagyon szeretünk (a fotó után jöttem rá, hogy fejjel lefelé tettem fel). Jack tölti fel minden reggel zabpehellyel, mert egy nap alatt megeszik a madárkák. De megéri, mert néha jó műsort adnak, szeretjük őket nézni.