két éve a munkahelyen

Holnap, halloween napján lesz két éve, hogy akkor még gyakornokként, először léptem be az irodába. Most már mindenben komfortosan érzem magam. Ismerem a kollégákat, nem szoktam eltévedni az épületben (egyesek szerint olyan kiismerhetetlen a nagy épület, mint a Roxfort) és jól ismerem a termékeinket is. Továbbra is nagyon szeretem a munkámat és a munkahelyet, még akkor is ha nem tökéletes ez sem. Összességében 8/10 pontot adnék neki.

Ma visszajött az egyik lány gyesről. Elsa tavaly júniusban ment el, majdnem 17 hónapig volt így távol, ami itt az átlagosnál hosszabb távollétnek számít. Nem is azért érdekes a visszajövetele, hanem azért mert a drága főnökünk azt találta ki, hogy Elsa lesz majd az én helyettesem, amíg én babázok. Ami furcsa döntés, két okból. Egyrészt azért, mert a gyes előtt Elsa egy másik csapatban volt, így most egy teljesen ismeretlen csapatban kell kezdenie (tudva azt is, hogy egy-másfél év múlva, amikor én visszajövök, ismét váltania kell). Másrészt azért furcsa döntés, mert van egy lány, aki Elsát helyettesíti, így hát logikus lett volna, hogy ha visszatér az, akit helyettesít, akkor visszaadja neki a helyét. Ráadásul ő az én távozásomnak köszönhetően kapott egy új helyettesi szerződést (különben most, Elsa visszatértével búcsút vettünk volna tőle), mégsem engem helyettesít. Szóval zavaros...

De a főnököm annyira... Inkább nem is sorolom, hogy miért is rossz főnök. Csak ezzel a friss példával fogom szemléltetni: Elsától megtudta a csapat, hogy a másik lány, aki szintén gyesen van, holnapután jön vissza. Mindenki döbbenten pislogott. Pénteken?! Nem januárban? És ezt Pontus tudja egyáltalán? Mikor összefutottunk Pontusszal, kérdezi az egyik srác: Pontus, igaz az hogy Lena pénteken jön vissza? Pontus zavartan néz... Neeem, januárban jön. Mire Elsa megerősíti neki, hogy nope, november 1-jén jön vissza... Látni kellett volna az arcát. Mint aki szellemet lát. Pánikszerűen a laptopjához kapott és elkezdett írni. Hát milyen főnök az, aki nem tudja számontartani, hogy mikor jön valaki vissza gyesről?

Az az igazság, hogy okozott bennem idegességet, mikor megtudtam, hogy Elsa fog helyettesíteni és már október 30-án visszatér. Vagyis ha sikerül a terveim szerint karácsonyig dolgozni, akkor 7,5 hetet fogunk együtt eltölteni. Azért okoz bennem ez szorongást, mert amikor átvettem ezt a két csapatot az elődömtől, akkor egy teljes hónapot töltöttünk együtt, és emlékszem, hogy a hónap második fele nekem már nagyon nyűgösen telt, és alig vártam, hogy elmenjen az a csaj, mert úgy éreztem, hogy két dudás vagyunk egy csárdában. És félek attól, hogy most is ez lesz, csak most még hosszabb ideig.

Egyelőre az első napunk viszont nagyon jól telt. Nem tudom, mikor beszéltem utoljára ilyen sokat svédül, de ez is jó. Kivételesen busszal mentem, mert folyik valami olaj a kocsiból, és amíg rá nem néznek a szervizben, nem akarjuk használni. A buszon összetalálkoztam a harmadik csajjal, aki nemrég tért vissza gyesről. (A csapat hat lányából én vagyok a negyedik, aki szülni fog). Vele is, aztán később hármasban is sokat beszélgettünk terhességről, szülésről, gyesről és ilyenekről, amit én élvezek és nagyon hasznos is.

Elkezdtem Elsának bemutatni a csapatokat, és rájöttem hogy nem olyan egyszerű átlátni őket és a sok területet, amivel foglalkozunk. De lesz bőven ideje, nem aggódom érte. Ő sem örült túlzottan, hogy csapatot kell váltania, de a legnagyobb aggodalmat az okozza neki, hogy ebben a két csapatban angolul kell beszélni a meetingeken. Vicces, mert én meg azért is szeretem, hogy ezek az én csapataim, mert legalább velük kényelmesen tudok kommunikálni, és nem kell folyamatosan nyominak éreznem magam, mint amikor a többiekkel, svédül beszélek. Szóval átérzem Elsa érzéseit azzal kapcsolatban, hogy nem lesz neki komfortos másik nyelven beszélni.

Holnapután pedig már november lesz, és a részlegvezetőnk "ledobott egy nagy bombát" múlt héten a részleggyűlésen. Mégpedig azt, hogy november hónapban kísérleti jelleggel kötelező lesz heti három napon, kedden, szerdán és csütörtökön az irodában lenni. Én tudom, hogy a legtöbb embernek ez semmi, mert a legtöbb embernek egyébként is kötelező három, négy vagy akár öt nap is az irodában, de itt a covid óta mindenki átállt home office-ra és eddig egy nap volt kötelező, de azt sem nézte senki. Szóval ehhez képest heti három, az drasztikus változás.

Én nem fogok ezen az egy hónapon rinyálni (mint egyes kollégáim), de azt én sem szeretném, ha ez csak a kezdet lenne, és visszahoznák a kötelező heti két vagy három irodai napot. Az irodával a legnagyobb probléma az, hogy nem a belvárosban van, hanem a város szélén, és tömegközlekedéssel szinte mindenkinek egy óra vagy még több a menetidő. Nekem is, ha busszal kell mennem, akkor 55 perc a leggyorsabb, de van olyan kollégám, akinek 75 percig tart. Szóval megértem, hogy például ez a lány nem örül, hogy most majd ennyit kell utaznia. Ugyanakkor én sosem panaszkodom arra, ha be kell menni, mert így is iszonyat kényelmesen vagyunk ezzel, hogy csak heti egyszer kell bejárnunk. Elég sok ember van a világon, de még Stockholmban is, akinek 60-70 perc vagy még több az útideje, heti ötször megy be és nincs is választása. 

Mivel ez a mai nap feltöltött, és amúgy is Elsával együtt fogok dolgozni, így arra jutottam hogy nem is bánom ezt a "november at the office" kezdeményezést. Sok előnye van az irodában levésnek, és mivel úgyis el fogok menni hosszabb időre, így jó az hogy ezt az egy hónapot intenzívebben együtt tölthetem a kollégáimmal. Hátha így nem fognak elfelejteni. Jelenleg a legnagyobb problémát az öltözködés okozza. Eddig csak heti egyszer kellett felöltöznöm, az sem lett volna baj, ha minden héten ugyanabban megyek, de most lehet hogy kell vennem további terhesruhákat, mert egyre kevesebb az a ruha, ami még vállalhatóan néz ki rajtam.

Ezenkívül lesz majd karácsonyi ebéd is. A svédeknél ez nagy karácsonyi program, a "karácsonyi asztal", ami tulajdonképpen egy svédasztalos karácsonyi ünnepi lakoma, amire barátokkal, családdal vagy munkatársakkal szokás menni. Mivel drága mulatság (időpontfüggő, de alkohol nélkül is olyan 25-35 ezer forint/fővel kell számolni) ezért én nem is voltam ilyenen a két évvel ezelőtti cégest leszámítva. Tavaly nem volt céges karácsonyi ebéd, mert nem futotta a költségvetésből. Idén viszont mind a három csapatom szervez, szóval háromra is mehetek, három különböző étteremben, amiből kettő az óvárosban lesz, egy pedig egy hozzánk közeli kastély éttermében. Ez még egy hónap múlva lesz, de remélem hogy nem áll majd a terhességem az útjukba és ezeken is részt tudok venni, mert egyébként is jó közös utolsó program lenne a kollégáimmal.