tiszta lappal

Ma sokkal jobban ébredtem, de már három hete tart nekem a szünet, vagyis hogy nem volt suli, otthon is voltam, beteg is voltam, és teljesen kiestem a koránkelés és napi rutinok ritmusából. Eltolódott az alvásom annyira, hogy magamtól 11-ig is tudok aludni, viszont este van, hogy csak 2-kor sikerül elaludnom. Hétfőtől keményen fogom majd magam, és muszáj visszaállnom a reggeli kelésekhez, edzésekhez és a suliban is oda kell tennem magam, mert az utóbbi időben igencsak elhanyagoltam mindent. A lelkesedésemet is meg kell újra találnom. Most új kurzus és új tanár lesz, aminek örülök, mert a fő tanárunkkal nem vagyok megelégedve. 

Szeretném az újévi céljaimat is áttekinteni, mert bár nem hiszek az újévben és a fogadalmakban, mint csodaerővel bíró jelenségben, de mégis jó alkalom az évkezdés arra, hogy átgondoljam az életemet. Olyan változás, változtatás, szokás viszont nem jut eszembe, amit az újévnek köszönhetek. Ha valamin változtattam is, vagy sikeresen beültettem az életembe, mint például az ötéves naplót, vagy hogy nem eszem húst, a blogolást, vagy ősszel a heti 5 edzést Caroline-nal 15 héten keresztül (és majd most folytatva), vagy akármi mást, ami ilyen újévifogadalom-szagú dolog, az csak úgy megtörtént, és nem köthető semmi nagy fogadalomhoz vagy rákészüléshez. 

Már másodszor említem az ötéves naplómat, biztos azért is, mert most régi-új izgalomban vagyok, mivel majdnem öt év után újat kezdek. 2017. október 7-én vettem a régi naplót a Mall of Scandinaviában, a nanny munkámban töltött első hetem után. Akkor kezdődött el a svéd életem valódi időszámítása. Amikor meglett az a munkám. Nemcsak azért, mert az volt az első svéd munkám korrekt fizetéssel, és kinyílt előttem Stockholm, hanem mert a munkának (adófizetésnek) köszönhetően lett svéd személyim és személyi számom, ami itt kulcs az élethez. Azóta élek itt hivatalosan. Ez a szürke napló röviden és tömören, de mindent tartalmaz, ami azóta történt, és bizony rengeteg olyan dolog van benne, amit nem szívesen olvasok vissza. Ugyanakkor nem bánok semmit, mert minden küzdelem mesébe illő módon jó véget ért. És amúgy is normális, hogy küzdelmes az új élet külföldön, egy új kapcsolat és a húszas évek.

Most viszont már a harmincas éveimet taposom, és boldog vagyok, hogy sínen van majdnem minden, és nyugis az élet. Mivel október 7-én kezdtem a régi naplót, ezért mindig akkor értem körbe, így van most is kilenc hónapnyi üres hely, de vagy a következő naplót is akkor kezdem, és idegesítő lesz, vagy kimarad három hónap, amit nem szeretnék. Így vettem egy újat, szép pirosat a szürke helyett, és megkezdem a következő öt év feljegyzését. Öt évnyi tiszta lap, ami megtelik majd ki tudja milyen élményekkel és eseményekkel. Ez az új napló továbbfejlesztett, és van az elején hely ötéves terveknek, bakancslistának, céloknak. Én amit még szívesen látnék, de az nincs, hogy öt évnyi hely újévi terveknek, céloknak, mert tök jó lenne oda feljegyezni, majd az év végén áttekinteni, hogy hogy alakult.

Így néz ki egy-egy nap, be lehet írni az évet, a napot és még időjárást is (amit általában csak extrém idő esetén töltök ki). Aztán öt sornyi hely az adott naphoz. Általában a napi dolgokat írom bele, hogy mivel telt a nap, de van hogy az adott napot, időszakot meghatározó érzéseimet, problémáimat írom le. Amikor körbeér egy vagy több év, akkor láthatom visszamenőleg, hogy mit csináltam egy, két, három stb. éve ilyenkor. Általában nem szoktam nézegetni, de néha amikor beírom a napot, elolvasom a fölötte lévőket, és érdekes. 

Nem vagyok következetes, hogy minden nap írjak bele, van hogy tíz napig elmarad, és olyankor tíz napra visszamenőleg töltöm ki, és mérges vagyok magamra, mert az unalmas hétköznapokon általában már fogalmam sincs, hogy mit csináltam másfél hete kedden. Persze ha viszont nyaralás van, vagy hazautazom, akkor pontosan tudom két hétre visszamenőleg is, hogy melyik napot mivel töltöttem. De legalább abban következetes vagyok, hogy több mint négy éve írom. Mindig a még gimiben kapott töltőtollal. 

Hát ennyi. Ti írtok kézzel vagy akárhogy, akármilyen naplót, bullet journalt, ilyesmit? Írtok egyáltalán kézzel? Vannak emberek, akik azt mondják, hogy nem is emlékszenek rá, mikor írtak utoljára kézzel valamit az aláírásukon kívül.