a 2020-as karácsony

Elmúlt ez a karácsony is, és nincs bennem rossz érzés vagy megbánás amiatt, hogy nem mentem haza, nem állítottunk fát és nem adtunk ajándékot egymásnak. Egy jó élményt megélni jó dolog, de az egy plusz. Nem megélni viszont nem mínusz. Szóval rossz érzés semmiképpen nincs bennem, sőt azért így is különlegesebb és ünnepibb volt a karácsony, mint egy sima szabadnap. 

24-én délelőtt még elkészítettünk pár fogást, és a lakást is szépen rendbe tettem. Annyi kajánk volt, és olyan szép volt minden, mintha vendégeket várnánk, pedig csak mi voltunk, de jól esett megadni a módját. Jack kora délelőtt összekészített egy kis karácsonyi menüt dobozokban, és bicajjal elvitte az anyukájának és az apukájának. Így szenteste a sötét városban -1 fokban biciklizett nagyjából 30 km-t. El is esett a bicajjal az út elején. Szerencsére nem sérült meg nagyon, jól landolt, de a kesztyűje elszakadt és a könyökét is rendesen lehorzsolta. Úgyhogy megküzdött ezért a kedves gesztusért.

Közben én otthon befejeztem a takarítást, felvettem az előző nap a gyerekektől kapott szép inget, feltettem sminket és még parfümöt is, legalább mintha ünnepségbe indulnék, pedig csak a kanapéig mentem a Zoomhoz. Tartottunk egy próbát a családdal, jó volt otthon a hangulat, és jó volt velük lenni virtuálisan is. Aztán mondták, hogy oké, kb. 1 óra múlva kezdődik a "buli", addig ők elköszönnek. Ez volt a nap legunalmasabb része, mert mindennel kész voltam, Jack még nem volt otthon, így ültem egyedül, és vártam. Unalmamban betettem az Operaházból közvetített Diótörőt. Nem nagyon tudtam rá koncentrálni, de azért szép volt. 

Majdnem 5 lett mire elkezdődött az ünneplés, közben Jack is megérkezett, és amikor elkészült, ő is becsatlakozott mellém. Először azt mondta, hogy majd beköszön, és utána én lehet inkább költözzek át a szobába, ő meg majd játszik valamit, de végül velem volt végig, aminek nagyon örültem. Majdnem 3 óráig néztük a "műsort", és beszélgettünk a családdal. Egész jó volt videón is, de azért nem az igazi. Anyukám küldött nekem egy csomagot, ami sajnos azóta sem érkezett meg (remélem ma meg fog). Kár, mert jó lett volna videón kibontani. 

Videózás után jött a karácsonyi lakoma. 9-10-féle kajából/hozzávalóból állt össze a menünk. A svédeknek ilyen az ünnepi menüjük (svédasztal ugyebár). Gyertyafény, karácsonyi zenék és karácsonyi ételek. Vacsora után kibontottuk az ajándékokat, amiket másoktól kaptunk. Az egyik barátnőm ide rendelt nekem meglepit. Kaptam tőle egy puzzle-t és Jamie Oliver vega szakácsönyvét. Jack pedig a nagybátyjától és az apukájától kapott egy kis apróságot.

Nem volt hiányérzetem semmiből. Az volt a legjobb a karácsonyban, ami ebben az évben is a legboldogabbá tett. Hogy annyira harmonikus és boldog a kapcsolatom Jackkel, amilyen sosem volt. Minden alkalommal, amikor ránéztem, és láttam, hogy mennyire boldog és szeretettel teli, akkor éreztem, hogy a legjobb döntés volt vele maradni, és hogy nekem itt a helyem vele. A családommal volt már harminc karácsonyom, de Jackkel csak ez az egy. Megérdemli, hogy ne hagyjam magára. És nekem sem utolsó szempont, mert vele vagyok a legboldogabb és legfelszabadultabb. Nem tudom megunni ezt az embert, én nem győzöm elárasztani minden jóval.