kulináris élvezetek

Miután voltunk két hete a Waipo étteremben, Jack kapott a facebookon reklámot, amiben a nyolcfogásos menü kedvezményes volt, és foglalt is rá asztalt kettőnknek, mert múltkor is gondolkoztunk ezen a menün. Van húsos és vegán változatban, hát ez utóbbi szerintem a vegánok álma lehet, mert nyolc fogásnyi különlegesebbnél különlegesebb állatmentes ételt tartalmaz, például tápiókából készült "tonhalat" és vegán kaviárt, de ezenkívül is sokféle nagyon finom növényi eredetű ételt. Nem vagyok vegán és nem is tervezek az lenni, de szívesen eszem vegán ételeket, pláne ha ilyen különlegesek. Minden nagyon finom volt, és jó sokáig eleszegettünk, sőt én még egy koktélt és egy pohár bort is megittam. Nagyon jó este volt. Hazafelé menet pedig sprinteltünk a metrólejárótól a metróig le a sok-sok lépcsőn Slussennél, és épp beugrottunk a nyitott ajtókon a szerelvénybe. Mintha az Amazing Race versenyzői lennénk, de közben csak annyi, hogy Jack inkább fut, mint hogy várni kelljen. Ha lekéstük volna azt a metrót, tuti azt mondta volna, hogy sétáljunk el a következő megállóig, mert ő nem vár ott 10 percig.
Homályos, de a tofu a kaviárral és a tonhal + vegán desszert, sült banán fagyival és áfonyás cheesecake:

A pénteki csodavacsora után szombaton én sürögtem a konyhában. Tortát sütöttem Jack szülinapjára. Ugyanazt, amit tavaly is, amit anyukám mindig készít nekünk otthon. Ezzel jó sok idő elment, főleg hogy kétszer mentem hozzá boltba, és a piskótát is én készítettem, nem boltit vettem. Mire Jack hazajött, épp elkészült a torta, utána pedig a vacsorának láttam neki. Most újfajta kaját készítettem, miután le volt értékelve a karfiol. Sütőben megsütöttem mézzel és olívaolajjal meglocsolva. Mellé főtt beluga lencse és bulgur és fetakrémes friss bazsalikomos szósz. Semmi nem az én ötletem volt, svéd oldalon találtam, de tök jó volt és végre valami másfajta.

"Szerencsére" a sok finomság után ma életem egyik legvacakabb kajáját ettem. Bementünk egy thai étterembe, ami amúgy jó értékeléseket kapott, de annyira rossz pad thait hoztak ki, hogy a felét otthagytam, pedig nagyon éhes voltam. Nem gondoltam, hogy el lehet rontani a pad thait (mármint amikor otthon próbáltam készíteni, nekem sem lett finom, de egy thai étteremtől azért nem ezt vártam volna). És olyan ciki volt, mert amikor már legyűrtem a kajából annyit, amennyit tudtam, jött oda a pincércsaj érdeklődni, hogy finom-e a kaja. Nem láttam értelmét elkezdeni panaszkodni. Csak mosolyogtam és bólogattam, hogy igen. És aztán nem hagyta annyiban, mert amikor hozta a csekket, már megint azzal jött, hogy ízlett-e a kaja, mert látja, hogy nem ettem meg. Ahelyett, hogy örült volna, hogy nem kezdek el reklamálni.