érzések

Fájdalom: tegnap azon ritka alkalmak egyike volt, hogy egyszerre mentünk aludni Jackkel. Ilyen nem sokszor, csak akkor van, ha én a szokottnál később, ő pedig a szokottnál korábban fekszik le. Én ilyenkor repdesek a boldogságtól, mert az egyik kedvenc dolgom a világon, ha vele mehetek aludni, összebújhatunk és szorosan mellette aludhatok el. Tegnap is a mellkasán volt a fejem, ő pedig engem átkarolva olvasott még valamit a telefonján a fejem felett. Már félálomban voltam, amikor hirtelen egy nagy csapás érte az arcomat, ugyanis sikerült a fejemre ejtenie a telefonját. Ráadásul nem is akárhogy, hanem úgy, hogy a mobil fordult egy felet a levegőben, és az éles széle pontosan a szemöldökcsontom legkiállóbb, legcsontosabb részét csapta meg. Még a könnyem is folyt utána, úgy fejbe vágott, mára pedig egy kis pukli is nőtt. Persze nevetek rajta, mit lehet tenni. Szerintem mindannyian ejtettük már a fejünkre a saját mobilunkat (vagy majdnem), de más fejére ejteni, az új szint.

Cuki: elugrottam a boltba, és az út melletti kis focipályán láttam, hogy egy nagypapa és nagymama focizik az unokákkal. Nagyszülők az unokák ellen volt a csapatfelosztás, mert épp azt láttam, hogy a nagymama szépen kivédett egy gólt, a nagypapa pedig odaszaladt hozzá, két kezével megrázta a levegőben a nagymama két kezét, vállon veregette, aztán sietett vissza a pályára. Kb. fél órával később, amikor sétáltam vissza, még mindig ott játszottak, futottak, lelkesek voltak. Nagyon jó volt látni. És pont ma a helyi csoportban azt is láttam, hogy egy nagymama kérdezte, hogy melyik a legjobb játszótér a környéken, mert jönnek hozzá az unokái, és valami szuper helyre szeretné őket vinni.

Érzelmi hullámvasút: ma befejeztem az It's a Sin c. ötrészes minisorozatot, ami a '80-as években követi végig egy húszas éveikben járó meleg baráti társaság életét az AIDS-válság kezdetén, amikor a vírus még ismeretlen volt, de nagy számban kezdte szedni áldozatait elsősorban a meleg közösségekben. Nagyjából ilyen volt a fejem az öt rész elejétől a végéig:

Azért olyan hatásos ez a sorozat, mert könnyed, vidám, színes, bulis, szeretetteljes, vicces, és akkor így bumm bumm bumm történnek a tragikus, mellbevágó dolgok, és ez a hatalmas kontraszt még megrázóbbá teszi az egészet, mintha végig egy sötét, depressziós légkörű sorozat lenne. Sok benne a melegszex, szóval akinek ez probléma, az ne nézze, de egyébként ajánlom.