itt a vége

Az előbb írtam egy üzit a csapatomnak, elköszöntem tőlük, és már a többiektől is a nap folyamán, aztán pedig kikapcsoltam a munkahelyi gépemet bő egy évre. És most annyi érzés kavarog bennem. Kell még egy kis idő, hogy elcsituljanak bennem, bár úgy igazán nem fogtam még fel, hogy nem csak kéthetes karácsonyi szünetre megyek, hanem annál sokkal hosszabbra.

Szerdán még utoljára bent voltam az irodában, ahol hangulatos karácsonyi reggelink volt, aztán pedig egy előadássorozat, aminek a mesterséges intelligencia volt a témája. Jó volt, hogy ilyen extra nap lehetett az utolsó irodai napom. Sőt az egész hónap extra volt a karácsonyi programokkal, az évzáró eseményekkel és a készülődéssel a jövő évre. Nekem, aki szeretem a tiszta lapokat és a tervezgetést, tökéletesen jött ki az, hogy tulajdonképpen az év első napjával kezdem meg a szülési szabadságomat is. Nem csak úgy, valamelyik hónap valamelyik napján, hanem lezárhattam szép egészben a 2024-et, és még a december hónapot is végigdolgoztam (szabadságot beleszámítva). Lezárult sok feladat és projekt, és a 2025-ösökben én már nem fogok részt venni. 

Nem is írok többet erről, mert már egyszer leírtam, hogy mi minden fog hiányozni. Csak gondoltam emléket állítok ennek a pillanatnak.