svéd dolgok 4. rész

A-traktorok és amerikai autók
B-s jogsi 18 éves kortól szerezhető, de a legalacsonyabb, AM kategóriájú, amivel például traktor vagy moped kategóriájú jármű vezethető, az már 15 éves kortól. Nemcsak moped tartozik ebbe a kategóriába, hanem mopedautó is, aminek a sebessége max. 45 km/h. Lassú járművet jelző háromszöget kell tenni az ilyen autókra. Gazdag szülők gyerekei gyakran kapnak már 15 évesen ilyen mopedautót. 

A másik kategória ebben az A-traktor, ami egy normális autó, amit átalakítanak úgy, hogy max. 30-cal tudjon menni és traktornak számít, tehát ezt az autótípust is vezethetik 15 éves kortól. Állítólag kb. ötvenezer A-traktor van az országban. Sok fiatal vezet ilyen autót, de a probléma az hogy gyakran feltuningolják őket, és csak papíron tud 30-cal menni, a valóságban viszont gyorsabban. Nemrég ismét történt egy A-traktor-baleset, így megint fellobbant a vita arról, hogy szigorúbb szabályok, ellenőrzés kell vagy egyszerűen töröljék el ezt a kategóriát.

Az autóbütyköléshez tartozik az amerikai oldschool autók szeretete. Egy cikkben azt olvastam, hogy egyes becslések szerint Svédországban több klasszikus amerikai autó van, mint Amerikában. Ezt azért ne vegyük készpénznek, de főleg északabbra menve tényleg tele vannak az utak ezekkel az autókkal. Sok vidéki embernek az autó a hobbija. Szerelgetik, feltuningolják, hétvégente pedig krúzolnak velük a városban, buliznak, bömböltetik a zenét, összejönnek, isznak stb. Sok autós találkozó is van.

Digitális világ
Svédország nagyon-nagyon digitalizált. Szinte semmi ügyet nem kell (vagy lehet) személyesen, papíron intézni. A papírpénzhasználat évről évre csökken. 2010-ben még kb. 40% fizetett készpénzzel, 2020-ban 9% (arra a kérdésre válaszolva, hogy készpénzzel vagy kártyával fizetett a legutolsó vásárláskor).

Van egy "A svédek és az internet" nevű oldal, ami minden évben felméri a digitalizáltság mértékét. Jelenleg 10-ből 9 svéd minden nap internetezik és minden 5. svéd az interneten ismerkedett meg a párjával. A megkérdezettek 100%-ának van okostelefonja, amit rendszeresen használ. 7/10 embernek van mobilon/tableten kívül más internetes kütyüje is (okosóra, okoslámpa stb.) 9/10 digitálisan is intézi egyes ügyeit, pl. adózás, egészségügy, könyvtár. 6/10-nek van digitális postaládája, mint nekem is. Így sok mindent, például az éves adóbevallást, a nyugdíjjal kapcsolatos infókat, már bizonyos blokkokat is, nem papíron kapom, hanem a digitális postaládámba érkezik. Nemcsak környezetbarát a papírmentesség miatt, de nem gyülemlik fel itthon a sok papír, illetve könnyen vissza lehet keresni az ottani infókat.

Egy kis svéd nyelvtan
Svédben kétféle névelője van a főneveknek: ett vagy en. A határozott névelő viszont nem a szó elé, hanem a szó végére kerül. Példa:
egy autó = en bil
az autó = bilen
autók = bilar
az autók = bilarna

Két ige, ami hasznos és egy szóval nem nagyon fordítható le: orka és hinna. Mindkettővel azt lehet kifejezni, hogy képes valamire az ember. Az orka erőben, energiában (ez lehet magyarul a bír), a hinna pedig időben. Ha tehát azt mondom valamire, hogy jag orkar inte, az azt jelenti, hogy fizikailag nem bírom. Ha pedig azt, hogy jag hinner inte, az azt hogy azért nem, mert nincs időm, nem tudom adott időre teljesíteni.

Love és Siri
Svédben egész gyakori férfinév a Love. A kiejtése nem "láv" hanem nagyjából "LúVe" (mindkét szótag hangsúlyos). Női névben pedig hasonlóan gyakori a Siri, ami amúgy egy skandináv név, de én előbb ismertem az Apple asszisztens nevét, úgyhogy ezután furcsának tűnt. De most elolvastam, hogy amúgy egy norvég találta ki az Apple-nél, hogy legyen ez az asszisztens neve, úgyhogy nem véletlen az egyezés.

Csapvíz mindenütt
A svéd csapvíz finom és minőségi. Én mondjuk otthon is mindig csapvizet ittam, de tudom hogy sokan viszolyognak a magyar csapvíztől, ásványvizet vesznek vagy tisztított vizet isznak stb. Svédországban viszont mindenki csapvizet iszik. Lehet kapni buborékmentes ásványvizet is, de ha palackozott vízről van szó, akkor inkább buborékos és ízesített van nagyobb választékban. Viszont közel sem akkora mennyiségben, mint a magyar boltokban. Rendezvényeken is gyakori, hogy 5-10 literes csapos üvegben van kitéve víz, nem pedig PET palackok sorakoznak százával.

A legjobban azt szeretem, hogy minden étteremben, kávézóban van víz ingyen. Vagy ki van téve valahova, vagy azonnal kihoznak egy nagy kancsóval az asztalra, vagy megkérdezik, mit kérünk inni és én szinte mindig vizet kérek, ami alapból a csapvizet jelenti. És soha nem kell érte fizetni. Én ezt nagyon szeretem, mert amúgy is vizet iszom étkezéskor, nem igazán szeretem az üdítőket, és nem szeretem amikor más országokban az étteremben sokat kell fizetni az innivalóért.

Egy svéd klasszikus
A svédek aktív, sportos, természetkedvelő emberek. Szinte mindenki sportol, mozog valamilyen formában. Van néhány nagy verseny, aminek teljesítése sok svéd bakancslistáján szerepel. Aki pedig teljesíti a négy nagy versenyt négyféle sportágban, az elnyeri "A svéd klasszikus" címet. A négy nagy verseny a következő:

• Vasaloppet, vagyis a Vasa-futás: ez a 90 km hosszú sífutó verseny 1922 óta kerül megrendezésre és a világon a legnagyobb és legrégebbi verseny a kategóriájában.
• Vätternrundan, vagyis a Vättern-kör: 300 km hosszú bicikliverseny Svédország második legnagyobb tava, a Vättern körül.
• Vansbrosimningen, vagyis a Vansbro-úszás: 3 km hosszú nyíltvízi úszás folyóban, a táv egyharmadán árral szemben.
• Lidingöloppet, vagyis a Lidingö-futás: 30 km hosszú terepfutás

A svéd családokról
A svéd családformák, párkapcsolatok, gyereknevelés nagyban különbözik a magyartól. Néhány dolog számokban:

• Nagyon gyakori, hogy házasság nélkül él együtt és nevel gyerekeket egy pár: a 2016-ban született gyerekek több mint felének nem voltak összeházasodva a szülei
• Sambo: élettársi kapcsolat, ami jelentheti simán azt hogy együtt élsz a pároddal, de lehet bejegyzett élettársi kapcsolat is, amiben vagyonmegosztásról nyilatkoztok
  
• Särbo: különélés, ami azt jelenti, hogy két ember együtt van, de még nem költöztek össze, vagy nem is terveznek összeköltözni, jó nekik úgy hogy külön-külön élnek, lásd következő pont
• Európában Svédországban a legmagasabb az egyszemélyes háztartások aránya: a lakosság közel fele egyedül él
• Svédországban költöznek ki a gyerekek legfiatalabban a szülői házból: az európai átlag 26 év, Svédországban 18-19 éves korukban kiköltöznek a fiatalok
• 2009 óta engedélyezett a melegházasság: 1000 lakosból 1,2 él azonos nemű házasságban vagy bejegyzett párkapcsolatban
• 7/10 gyerekes család él együtt, 2/10 egyedülálló szülőként nevel gyereket és 1/10 mozaikcsalád
• Mindkét szülő egyforma arányban lehet gyesen: összesen 480 nap, tehát szülőként 240, de 90 napot kötelező mindkettő szülőnek kivenni (magyarul nem lehet végig az anya otthon, de a többi napot elosztják maguk között, az marad otthon aki szeretne)
• A gyes résznapokban is kivehető: pl. az anya/apa 75%, 50%, 25% stb. időben megy vissza dolgozni, a maradék időben pedig a gyesnek megfelelően van fizetése
• 2 kötelezően kivehető hónap mindkét szülőnek jár: a munkahely nem mondhat nemet, amikor az apa vagy az anya két hónapig otthon szeretne maradni a gyerekkel (ez általában a születés után van) 
• A gyes a gyerek 12 éves koráig bármikor felhasználható
• VAB - vård av barn, vagyis gyerekgondozás: amikor beteg a gyerek és otthon marad vele a szülő. Évi 120 nap vehető ki vabra, kb. a fizetés 80%-át kapja a szülő amikor "vabozik". Ez egy nagyon gyakori kifejezés, és kérdés nélkül otthon maradhat bármelyik szülő a beteg gyerek mellett - és szokott is. Itt tényleg ugyanúgy beszélnek az apák a gyerekekről és azok gondozása körüli teendőkről, mint az anyák. A férfi tanárom ugyanúgy néha nem tudott órát tartani, késett, csúszott a házijavítással stb, mert vabozott, mert orvoshoz vitte a gyerekét, mert ő volt otthon vele stb. Teljesen alapvető, és senki sem gondolja azt, hogy "nincs ennek a gyereknek anyja" vagy "ez az anya dolga lenne" vagy "milyen anyja van a gyereknek" stb.

Függönytelenség és lámpák az ablakban
Svédországban még a "függöny-kultúra" is másmilyen. Itt az az alap, hogy nincs függöny. Szerintem ez elsősorban amiatt van, hogy szeretik a természetet, szeretik látni az eget, a kilátást, illetve sokat van sötétség, szürkeség, tehát nem szeretnék függönnyel tovább sötétíteni a szobát. Errefelé amikor a kertvárosi részeken sétálok őszi-téli estéken, mindent látni a házakban. Igazi svéd életkép tárul a szemem elé: készül a vacsora, eszik együtt a család a konyhaasztalnál, játszanak a gyerekek, valaki a kanapén ülve tévézik, látom hogy mit néz, ül az emeleten az ablaknál a gép előtt stb.

ezt pont tegnap fotóztam du. 4-kor

Gyakori az is, hogy az ablakokba asztali lámpát tesznek vagy a plafonról lógatják le a lámpát. Ez a lámpa általában sötétedéstől kezdve reggelig ég, hiszen télen 8-9 körül kezd csak világosodni. Azt olvastam, hogy ez is a sötétség miatt van, és az ablakba tett lámpa a beszűrődő fény illúzióját kelti.

Látni és látszani
Az előző válogatásban is írtam arról, hogy mennyire fontos a svédeknek a biztonság. A sötétséghez kapcsolódik az, hogy mekkora hangsúlyt fektetnek arra, hogy látszódjanak a sötétben. Stockholmban is már most novemberben 3-4 körül sötét van, északabbra pedig még korábban. A közvilágítás sem a legerősebb, ezért bizonyos helyzetekben láthatatlanok lennének a gyalogosok, futók, biciklisek, sétáltatott kutyák, lovasok stb. ha nem gondoskodnának fényvisszaverős vagy világító "lógóbógókkal", karpántokkal és egyéb okos megoldásokkal a láthatóságról. Szinte minden termékhez és tevékenységhez találni láthatósági megoldásokat. Az emberek többsége "feldíszíti" a kabátjukat, táskájukat fényvisszaverős kiegészítőkkel vagy láthatósági karpántot tesznek a kabátujjukra, lábukra stb. Tudom, hogy Magyarországon nincs olyan sokáig sötét, mint errefelé, de messze nem foglalkoznak annyira az emberek a láthatósággal, mint itt, pedig annyira fontos lenne. Ez a videó jól szemlélteti a különbséget, hogy mennyire látszik vagy nem látszik az autóból egy ember különböző mértékű láthatósági kiegészítőkkel vagy azok nélkül.

Ovi, napközi hóban-fagyban
Tudjátok, nincs rossz idő, csak nem megfelelő öltözék mondják a svédek. És valóban. Ha egy svéd az időjáráshoz igazítaná az életét, akkor nemigen élne. Ez vonatkozik a gyerekekre is, akik esőben, hóban, fagyban kint játszanak az udvaron. Rákerestem svédül hogy hány fokig mennek ki az oviban, napköziben a gyerekkel és az egyik fórumon egy felháborodott kérdést olvasok: "ma -8 fok van Stockholmban, és az oviban úgy döntött a személyzet, hogy ez túl hideg ahhoz, hogy kint játsszanak a gyerekek. Szerintem inkább kérjék meg a szülőket, hogy küldjenek melegebb ruhát a gyerekeikkel. -8 azért nem olyan hideg!"

A másik érdekes, az erdei ovi. Erről azt hiszem már írtam egyszer. Eredetileg Dániából származik az ötlet és ez egy olyan ovi/iskolatípus, ahol a gyerekek legnagyobb részt a szabadban vannak. Ott történnek a foglalkozások és minden a szabadtéri élethez van tervezve, télen-nyáron. Ez azért nem olyan gyakori "jelenség", csak néhány ilyen intézmény van, de azért érdekes.

Nyilvános adatok
Talán ezt is említettem már. Svédországban sok minden nyilvánosan, néhány kattintással elérhető mindenkivel kapcsolatban. Vannak erre specializálódott oldalak, ahol bárkire rá lehet keresni, és az adott személy adatlapján láthatjuk a születésnapját, a lakcímét olyan pontossággal, hogy 3. emelet, 2. ajtó balról, hogy mióta és kivel él ott, hány négyzetméter a lakás, hogy kik laknak még az épületben, nagyjából milyen árban van az ingatlan. Hogy megváltoztatta-e nevét, hogy hol lakott korábban. Úgy tudom, hogy lehet kérni hogy ne legyenek láthatóak az adatok, de csak indokolt esetben törlik őket. Közéleti szereplőkre is ugyanígy rá lehet keresni.