villa, volvo, vovve és egyéb svéd dolgok

Egyszer kérdezte a tesóm családi ebéd közben, hogy milyen svéd szokások vannak, meg mik a tipikus svéd dolgok, ami nekünk érdekes lehet, de kapásból nem is tudtam mit mondani. Most már lassan hat éve élek Svédországban, és néha már a magyar dolgok jobban meglepnek, mint a svédek. Igazából azóta sem tudom, hogy mi lenne a jolly joker válasz erre a kérdésre, hogy vajon kinek mi lenne a legérdekesebb a svédekkel kapcsolatban, de most itt van pár, ami nekem az volt. Semmi komolyság, nem lényeges dolgok, mint politika, egészségügy, közigazgatás, oktatás, csak mindennapi kis apróságok.

Villa, volvo, vovve

Ezt a kifejezést a svédek a tradicionális élet és életcélok leírására használják. A villa kertes házat jelent, a volvót értjük, a vovve pedig becézett szó a kutyára, az ugatás (vov-vov) hangutánzó szava után. Szóval villa, volvo, vovve, ahogyan leírják a svédek azt, ha nem szokatlan vagy az átlagostól eltérő életre vágynak, hanem csak a megszokott dolgokra, mint legyen egy házuk, kocsijuk és kutyájuk.

Hallottam már többször svédektől, hogy azt mondják magukra, a svédekre, hogy egyformák, és ugyanazokat a dolgokat csinálják, ugyanúgy élnek, unalmasak, kiszámíthatóak. Talán ezt az is mutatja, hogy nem a villa, volvo, vovve az egyetlen kifejezésük az átlagosság kifejezésére. Ott van a svenssonliv kifejezés is, vagyis a Svensson-élet. A Svensson gyakori vezetéknév, szóval olyan, mintha mi azt mondanánk, hogy valaki Kovács-életet él. A svenssonliv azt fejezi ki, hogy valaki átlagos, tipikus, hétköznapi életet él. Család, munka, gyerekek stb. És ennek egy másik változata a medelsvensson, magyarul mondhatnánk, átlagkovács. Ha statisztikai adatokról, átlagokról van szó, akkor mondhatják ahelyett, hogy "egy átlagos svéd" azt, hogy egy átlagsvensson. Egy átlagsvensson fizetése ennyi és ennyi. Egy átlagsvensson ennyit költ kajára, ennyi kávét iszik, ennyi gyereke van, ilyen autója van stb.

Tacofredag / fredagsmys

A tacofredag (tacopéntek) mondhatni a svenssonélet egyik hozzávalója. A svéd kiszámíthatóságra utal az is, hogy vannak ilyen kifejezéseik, mint a tacofredag, a lördagsgodis, vagy különböző kajanapok, mint a fahéjas csiga napja, a gofri napja, semlanap, palacsintanap stb. Mintha kellenének nekik ilyen kitűzött napok és programok, hogy az egész ország egy emberként ugyanazt csinálhassa. 

Szóval a tacopéntek arról szól, hogy pénteken tacót esznek. A taco szinte nemzeti eledel náluk, és minden boltban külön részlegen kapható mindenféle mexikói jellegű hozzávaló a tacopéntekjükhöz: tortilla, taco, szószok, fűszerkeverékek, tortilla chips, guacamole stb. 

A fredagsmyst pedig pénteki kuckózásnak fordítanám. A mys olyasmit jelent, hogy otthonosság, meghittség, kellemesség, összebújás, szóval azt hiszem a kuckózás szó visszaadja ezt a feelinget. Szóval ezt a szót arra lehet használni, ha bulizós, elmenős program helyett filmnézés, kuckózás, tacoevés, együtt a család, pihenés stb. a program.

a tacofredag hozzávalói

Lördagsgodis, vagyis szombati édesség

Ez egy igazi svéd jelenség, szokás, amit én nagyon bírok. Mondhatni gyereknevelési elv, aminek az a lényege, hogy a gyerekek csak heti egyszer egyenek édességet, és az a nap a szombat. Sok szülő tartja ezt a szabályt, és a gyerekek tudják, hogy hétköznap nincs édesség, csak szombaton, mert az az édesség napja. Szerintem ez tök jó dolog még felnőtt fejjel is. Gyereknevelési szempontból pláne hasznos, mert következetességet hoz létre, és mivel sok család tartja ezt a szokást, ezért a gyerekek nem érzik úgy, hogy ez csak rájuk vonatkozik, hogy ők kimaradnak valamiből, bezzeg a többiek... És ráadásul gyakori az, hogy szombaton a gyerekek maguk válogathatják össze a szombati cukikat. Minden boltban található kimért édességeket, angolul pick 'n' mixet kínáló pult, és vannak egész édességboltok is, ahol akár többszáz fajta kimért édesség közül lehet választani. Ezek főleg gumicukorféleségek, savanyú cukrok, cukorkák, rengetegféle medvecukor (ami Skandináviában nagyon fut, és sós! változata is van), pillecukor-változatok, kisebb csokik, csokival bevont diófélék és egyebek. És akkor a gyerekek megfognak egy szedőkanalat és a kis zacskójukat, és extázisban válogatják, hogy milyen édességet fognak szombat este majszolni.

cukorkaválaszték

Tetra Pak

A Tetra Pak svéd találmány, és talán emiatt kissé elfogultak vele, mert olyan dolgokat is tetra pakba töltenek, amit otthon én nem láttam abban. Nemcsak tejet és üdítőitalokat, hanem mindenféle joghurtot egyliteres dobozban, tejszínt, tejfölt. Lehet, hogy környezetkímélőbb, mint a műanyag, nem tudom, de nem olyan praktikus, mert a sűrű joghurt vagy tejföl elég nehezen jön ki a csomagolásból. Fagyit is szeretnek tetra pakba tölteni. Van egy klasszikus fagyijuk, az mondjuk nem tetra pakban, hanem simán kartonban van, de mindenesetre fél liter fagyi egy tömbben, aminek a dobozán még jelölések is vannak, mint a vajakon szokott lenni, és be van jelölve rovátkákkal, hogy hol a doboz fele vagy negyede. Ez azért van, mert egyes svédek úgy eszik ezt a fagyit, hogy konkrétan kettévágják (vagy levágnak egy negyedet) az egész dobozt, és közvetlenül a dobozból eszik ki a fagyit. Nekem ez nagyon furcsa dolog volt, amikor először láttam, és azóta is azt gondolom, hogy ez barbár viselkedés, és a fagyievés ennél jobbat érdemel.

ezen a képen látszik a jelölés

Svéd mérföld

A svédeknek van egy sajátos mértékegysége, a mil vagyis mérföld. Ez nem 1,6 kilométert jelent, hanem a svéd mérföld kereken 10 kilométer. Ez olyasmi, mint a dekagramm, ami nálunk megszokott mértékegység, míg a legtöbb külföldi országban nem ismerik, de legalábbis nem használják. Valószínűleg a svédek hasonló okból használják a milt, vagyis hogy kisebb számokat tudjanak használni ebben a nagy országban. Náluk alap, hogy svéd mérföldben mondanak nagyobb távolságokat, főleg ha autóútról van szó. Tehát mondjuk valaki 3 milre lakik a munkahelyétől, 70 milt (700 km) vezetett egy nap, 12 milre költözött Stockholmtól, vagy van olyan futóverseny is, aminek a távja 1 mil, tehát 10 km. Azt hiszem, ha svédnek akarok hangozni, akkor nekem is milben kell megadni a távolságot a megfelelő kontextusban.

Snus

A snus nekem teljesen új dolog volt, amikor ideköltöztem. A snus egy dohánytermék, ami úgy néz ki, mint egy picike teafilter és dohánnyal van töltve. Ezt a mini zacskót a felső ajkuk alatt az ínyükre helyezik, és ott tartva kifejti a hatását. A snus az egész EU-ban egyedül Svédországban legális. Annak már nem olvastam utána, hogy miért ennyire népszerű itt (de nagyon népszerű) és máshol meg nemhogy nem az, hanem még illegális is (Norvégiában és Svájcban sem az). Nekem a cigizés kimaradt az életemből, szóval azt pláne nem tudom elképzelni, hogy a snusben mi a jó, de az egymillió svéd, aki snusözik, biztos fel tudna világosítani. Nekem a snus csak megmarad egy undi dolognak, amit az emberek ugyanúgy hajlamosak szétdobálni az utcán, mint a csikkeket, csak egy nyáltól szétázott kis filter még gusztustalanabb látvány, mint egy cigicsikk. Arról már nem is beszélve, hogy felragad a falra, így akár a metró ablakán, falakon és egyéb helyeken is látni odadobott (köpött?) tasakokat. Előnye továbbá (mármint a nikotinfüggők számára) hogy mivel füstje nincs, ezért éttermekben, szórakozóhelyeken, munkahelyen, suliban, bárhol fogyasztható. Több olyan tanárom volt, aki snusözött óra közben is, szóval szépen kivett egyet a tartójából és benyomta az ajka alá (vagy előtte kivette a használtat). Nekem ez is tök undi és azt hiszem igazi kultúrsokk, hiszen én nem ebben nőttem fel, csak felnőtt fejjel szembesültem vele, és így nézve a dolgot igazán furcsa egy dolog.  

Mormor, morfar, farfar, farmor

Nekem ez az egyik kedvencem a svéd nyelvben. Ez a négy szó a nagyszülőket jelenti. Olyan egyszerűen, de nagyszerűen nevezik ki a rokoni kapcsolatokat, hogy anyukád (mor) anyukája (mor) = mormor. Anyukád (mor) apukája (far) = morfar ésatöbbi. Nemes egyszerűséggel anyaanya, apaanya, apaapa stb.
Vagyis a nagyszülői megnevezés magában hordozza azt is, hogy anyai vagy apai nagyszülőről beszélünk, ami szerintem szuper praktikus dolog, és ezt át is vettem a svédektől, legalábbis ha Jackkel beszélek, akkor úgy hívom a mamáimat, hogy mormor és farmor, és akkor nem kell megkérdeznie Jacknek, hogy melyik mamámról beszélek. Ez kicsit olyan, mint nálunk a nővér, húg, báty, öcs szavak, hogy többletinformációt hordoznak magukban.
A gyerekek egyébként így is szólítják a nagyszüleiket, semmi bonyodalom nincs, mint ahogy a magyar nyelvben elég változatos, hogy ki hogy hívja a nagyszüleit, és ha ugyanúgy hívja mindkét mamát/papát, akkor hogy tesz különbséget köztük. 

Nemcsak a nagyszülőknél van ez a kissé primitív, ám praktikus megnevezésforma, hanem tulajdonképpen az egész családfa szavai hasonló elv alapján működnek. Az unoka például barnbarn, vagyis gyerekgyerek. A nagybátyád farbror (far (apa) + bror (fiútesó) vagy morbror (anya+fiútesó). Az unokaöccs, unokahúg systerson/brorson és systerdotter/systerson.

Tehát ezeknél a szavaknál is mindig kifejeződik a rokonok neme is. Az egyedüli hátránya a svéd rokonsági szavaknak, hogy muszáj ilyen bonyolultan mondani, vagyis mindig konkretizálni, hogy most apád vagy anyád valakijéről beszélsz-e, viszont egyszerűbb módon nem mondható, tehát egyszerűen nincs olyan szavuk simán, hogy nagymama vagy nagypapa, hanem muszáj konkretizálniuk. Nem tudják azt mondani, hogy "a mamáim" hanem úgy kell mondaniuk hogy "a mormorom és farmorom" 

J betű kiejtése 

Ez inkább csak egy furcsaság, hogy a svédek "j" hanggal ejtik ki külföldi szavakban is a j betűt, ami amúgy dzs lenne. Például yonni depp (Johnny Depp), Elton yon, piyama (mármint pizsama), júsz (dzsúsz), jínsz (jeans), jennifer stb. Ez nekem még mindig vicces. Eltonjon. 

Tegezés 

Az angol nyelv miatt nem szokatlan nekem sem, hogy a svédben is csak tegezés van, viszont ez nem mindig volt így, sőt viszonylag új dolog. A '60-as években eldöntötték, hogy ne legyen több magazás, és eltörölték a maga, ön megszólítást, maradt csak a tegező du. Ez volt a "du-reform". Ez még oké, és nekem sem furcsa a tanáromtól a boltosig mindenkinek hejjel köszönni, viszont az már furcsa, hogy keresztnéven szólítanak mindenkit, még a gyerekek a tanárokat is. Hiába van csak you az angolban is, a tanár mégiscsak Mr. meg Miss, Mrs... Itt pedig ahogy hallottam, hogy a 12 éves gyerek kérdezi a 60 éves tanárát, hogy Jan, mikor lesz a dolgozat? vagy én magam is egyszerűen úgy szólítom a tanárom, hogy Olga vagy Andreas, az még mindig szokatlan.  

Thai feleségek

Svédországban nagyon sok bevándorló él (utánanéztem, a teljes lakosság 14%-a külföldi származású). Sokféle okokból költöznek ide az emberek, de a thaiföldiek különös csoportját alkotják a bevándorlóknak. A thaiföldiek 80%-a nő, és a párkapcsolatban élők 80%-nak svéd férje van. Így a "thai feleség" egy típus, egy jelenség az országban. A svédek imádják Thaiföldet. Mondhatnám azt is, hogy az átlagsvensson Thaiföldre utazik télen. Thaiföld és Spanyolország a svédek két népszerű úti célja. Sok egyedülálló svéd férfi Thaiföldön szerez magának barátnőt, a thaiföldi nők pedig egy jobb élet reményében szívesen költöznek Svédországa az újdonsült pasijukkal/férjükkel. A thai feleség jelenség leginkább északabbra, a vidéki, falusi területeken figyelhető meg, ami azért is van, mert ezeken a területeken sokkal több férfi él, mint nő. A lányok elmennek egyetemre, tanulni, dolgozni a nagyobb városokba, a férfiak meg ott maradnak, és nem találnak maguknak párt. Így fordul elő, hogy összeszednek valakit thaiföldön, vagy akár a neten megismerkednek thai nőkkel, akiket aztán "ideimportálnak", és el is vesznek, hogy legyen vízumuk. Van olyan, hogy még angolul is csak pár szót beszélnek ezek a nők. Odaköltöznek egy szinte idegen férfihoz egy zord éghajlatú kisvárosba, de valószínűleg olyan nehéz körülmények között éltek, hogy még ez is jobb nekik, mint a maradás. Ha sikerül munkát szerezniük, akkor az otthon maradtakat anyagilag is tudják segíteni (vagy szintén ideköltöztetni). A sok thaiföldi miatt Svédország tele van thai éttermekkel, thai masszázsszalonokkal és thai zászlókkal.