svéd dolgok második rész

Vajkés és sajtvágó

Két dolog, ami a svéd konyhák elengedhetetlen kelléke. A sajtvágó norvég találmány, gondolom ott is hasonlóak a sajtok, mint a svédeknél. Svédország a világ egyik legnagyobb sajtfogyasztó országa, annyira hogy az átlagsvensson évi kb. 19 kiló sajtot fogyaszt. Ezek elsősorban nem a kis kiszerelésben kapható drága desszert sajtok, hanem különféle típusú 700-1000 grammos kemény vagy félkemény tömbsajtok. A sajtvágó ezekhez a sajtokhoz tökéletes, és nem is szeletelik mással, csakis azzal. Nem ritka, hogy a sajtkést a sajttal együtt tárolják a hűtőben.

Hasonló a helyzet a fából készült vajkéssel is, amit én csak itt, a svédeknél láttam, de itt minden háztartásban megtalálható. A svédek sok vajat is fogyasztanak, amik szintén kaphatók nagy, 600 grammos kiszerelésben is. A vajat szinte kizárólag ezzel a fa vajkéssel kenik meg, és a legtöbbször a kést a vajastégelyben (vagy rajta) tárolják a hűtőben. Így nem kell mindig új kést elővenni és elmosogatni.

a mi szettünk

Padel 

Ti hallottatok már a padelről? Pár éve még a svédek sem ismerték, viszont jelenleg ez a legfelkapottabb, legtrendibb sport. A teniszhez hasonlít, de kisebb pályán és másfajta ütővel játsszák. Én nem próbáltam még, de állítólag könnyebb megtanulni, mint teniszezni, emiatt élvezetesebb is.

Kíváncsi lennék, hogy minek köszönhető az, hogy Svédországban ennyire elterjedt ez a korábban ismeretlen sport. 2014-ben ugyanis, a Wikipedia szerint, az egész országban 820 darab padelpálya-foglalás történt, 2020-ban pedig nagyjából egymillió. 
Én 2,5 éve hallottam először erről a sportról Jacktől, aki szintén akkor hallott róla először valakitől. Akkor még csak néhány helyen lehetett Stockholmban játszani, most viszont mindenütt padelpályák nyílnak. Ha esetleg láttátok a Netflixen a Snabba Cash c. svéd sorit, abban is előkerült a padel az egyik jelenetben, mert hát a menő emberek mind padeleznek.

padelütő (forrás: unsplash)

A stockholmi metróknak nevük van

Ez nagyon cuki dolog, a svéd metrószerelvények el vannak nevezve. A szerelvény elején és hátulján felül látható a nevük. Gustav, Marianne, Elise, Balthazar és még nagyon sok. Ez csak az egyik típusú metrón van, mert van egy régi típus, amin nincs, és van egy legújabb típus, amin sajnos szintén nincs név. De a leggyakoribb ez a metrótípus, és ezeken mindig van név, én pedig sosem unom meg nézni, hogy milyen nevű metróval utazok épp.

Malin és Lena

Rendszámtáblák

Ha már járművek és nevek. Tamko blogjából kiderült, hogy nem csak engem érdekelnek a rendszámtáblák, így hát elmesélem, hogy a svéd rendszámtábla érdekes módon ugyanúgy 3 betűből és 3 számból áll, mint a magyar, csak náluk nincs kötőjel középen. Különbség továbbá, hogy ők nem betűrendben adták ki őket, hanem véletlenszerűen, így a rendszám nem árulkodik arról, hogy új vagy régebbi autóról van szó. A svédek viszont már kifogytak a 3 betű - 3 szám kombinációból, ahogyan Magyarországon is lassan elfogynak ezek a rendszámok, ezért mindkét országban ki kellett találni, hogy mi legyen az új rendszer. Magyarországon ugye 4 betű és 3 szám lesz az új módi, így eléggé megváltozik a rendszámtáblák külalakja, és első ránézésre úgy fognak kinézni, mintha külföldi autók lennének. Ezért nekem jobban tetszik a svéd megoldás, ahol annyit tettek, hogy a harmadik számot betűre cserélték le. Tehát eddig mondjuk volt ABC 123, most pedig lesz helyette ABC 12D. 

Másik érdekesség a rendszámokkal kapcsolatban, hogy Svédországban jóval olcsóbb egyedi rendszámot kérni, mint Magyarországon (itt átszámítva 225.000 Ft, otthon 435.000 Ft). Ráadásul nemcsak olcsóbb (a fizetésekhez képest meg pláne) hanem nincsenek olyan szigorú megkötések, mint Magyarországon, ahol az egyedi rendszámtáblának is kell például tartalmaznia legalább 1 számot és nem lehet hosszabb 6 karakternél. A svédek lazábbak: náluk 2-7 karakterig bármennyi lehet, és lehet akár mindegyik betű vagy mindegyik szám is, sőt még ékezetes betűket is engednek. Azt gondolom, ezért is, meg az árkülönbség miatt is van az, hogy itt jó sok egyéni rendszámú autót látni. 

Minden év végén le szokták hozni, hogy az adott évben milyen egyéni rendszámtábla-kérelmeket utasítottak el. Ez olyasmi, mint Magyarországon az elutasított utónevek listája. Külön vicces, hogy amikor ránéztem a 2021-es listára, az első rendszám, ami megütötte a szemem a BAZDMEG volt. Az nem is lep meg, hogy valamelyik svédországi magyar ilyen autóval szeretne furikázni, inkább az, hogy az ellenőrzőknek sikerült kiszűrniük. Vajon hány ország hányféle káromkodása akadna fent a szűrőjükön? 

Hon? Han? Hen!

A svédben, mint sok más nyelvben, egyes szám harmadik személyben van hímnem, nőnem és semleges nem. Ugyanúgy problémát okoz ez, mint az angolban, hogy ha nem tudjuk valaki nemét, általánosságban beszélünk vagy nem akarjuk konkretizálni, akkor ezt hogyan is oldjuk meg. A svédeknél a hímnem han, a nőnem hon, és erre kitalálták, hogy legyen egy semleges megnevezés, a hen. A szót a finn nyelvből vették át, mert ahogyan a magyarban, ott sincs megkülönböztetés a nemek között, csak egy szavuk van az ő-re, a hän. A "henezést" nem fogadta kitörő lelkesedés, eleinte nemigen használta senki, ám 2010 környékén egyre több könyvben, cikkben és különféle írásokban jelent meg a hen szó, ami vitákat is kiváltott a feminizmus és nemsemlegesség témakörében. Egyesek ugyanis úgy vették a hent, hogy ez a férfi és a női nem eltörlését jelenti, és valami hibridet akarnak létrehozni. A javaslatot tehát nem csupán egy nyelvi probléma megoldásának vették, hanem -gondolom én- támadásnak a biológiai nemmel szemben. Ma már viszont egyre jobban semlegessé válik ez a szó, és nem hiszem, hogy bárki megütközik rajta, ha valaki használja.

Nincs kaputelefon

A svédekről az a sztereotípia járja, hogy nem igazán szociálisak és a szomszédjukat is annyira kerülik, hogy mielőtt kilépnek a lakás ajtaján, belenéznek a kukucskálóba, és ha van kint valaki, akkor megvárják, hogy elmenjen, és csak azután hagyják el a lakást. Lehet, hogy ezért is van, hogy kaputelefon és csöngő sincs a társasházak bejáratánál. Egyedül egy kapukódos készülék van az ajtóknál, amibe a kódot beírva be tudunk menni az épületbe. A postásoknak, ha jól tudom, van egy univerzális kódja, amivel be tudnak menni a postaládákhoz, vagy megkapják a kódokat. Ha pedig kisebb futárcégekről van szó, ki kell töltenünk a rendelés oldalán, hogy mi az ajtókód és melyik emeleten lakunk. 

Ha megyünk valakihez vendégségbe, akkor alap kérdés, hogy mi a kapukód, vagy a vendéglátó már magától írja, hogy például 6374, 4. emelet, és akkor szépen az ajtóig tudunk menni, és ott már tudunk csöngetni, mert a házban már mindenkinek ki van írva a neve az ajtó mellett és ajtócsengő is van. De olyan nincs, hogy valakihez felcsöngetsz az utcáról és kaputelefonon beszélgetsz, vagy fentről beengednek. 

Å Ä Ö a sor végére

Svédben ez a három különleges betű van, az å (kiejtése tulajdonképpen, mint a hosszú ó) ä és ö. Nekem furcsa, hogy a svéd ábécében ez a három "különc" betű az ábécé legvégére került, tehát a svéd ábécé vége: X Y Z Å Ä Ö. Valahogy úgy képzelem, hogy az ábécékészítő bácsi lemásolta a latin ábécét, esetleg szép cikornyás betűkkel, verejtékes munkával papírra vetette az összes betűt, és akkor jutott eszébe, hogy svédben még van ez a három betű. Hát egye fene, odaírta őket a végére. Biztos ennél komolyabb magyarázat is van a dologra, mindenesetre érdekes dolog, hogy a svédben ha valami átfogó, tehát A-tól Z-ig mindent tartalmaz, akkor ők azt mondják, hogy A-tól Ö-ig. 

Koedukált mosdók

Ez olyan dolog, ami nem tűnt fel nekem, amíg a szüleim itt nem voltak (ugyanúgy, mint az hogy minden utcai szemetesben van kukászacskó, amin anyukám ámuldozott). Anyukám kérdezte apukámat az egyik múzeum mosdójából kijövet, hogy mit szól ahhoz, hogy nincs külön férfi és női részleg. Akkor gondoltam bele, hogy tényleg, Magyarországon ilyen nincs. Ez nem általános dolog, sok helyen ugyanúgy külön van női, férfi és mozgássérült mosdó, főleg gondolom azért, mert régen így építették őket, szóval így is úgy is 2 vagy 3 külön mosdóhelyiség van, és furcsa lenne mindegyikre kitenni mindegyik nemet, pláne ha piszoár is van az egyikben. Viszont így is nagyon sok helyen van úgy kialakítva a mosdó, hogy egyetlen helyiség van fülkékkel, így férfiak és nők ugyanoda mennek be, és azon belül a fülkébe.

Napimádat

A svédek, mivel gondolom ritkán látják, imádják a napfényt és a nyarat. Ha jó idő van (=süt a nap, az mindegy is, hogy hány fok) akkor kivonulnak a szabadba, és bármit csinálnak, csak kint lehessenek. Nyáron, amikor a szabadságaikat tervezik, akkor rájuk jön a nagy stressz, hogy vajon jó idő lesz-e pont azon a héten, amit ki akarnak venni szabinak. A svédek júliusban szoktak szabadságon lenni, ilyenkor sok kisebb étterem és bolt bezár akár 3-4 hétre is, de irodai munkáknál is szokás egyszerre három hetet vagy akár az egész júliust kivenni.

A napimádat miatt lehet az is, hogy fantasztikus erkélyeik vannak. Én mindig elgyönyörködöm a hatalmas, otthonosan berendezett erkélyeiken. Megfigyelésem szerint minél újabb egy épület, annál nagyobb az erkélye. Sok erkélyt be is üvegeznek, így olyan lesz, mint egy kültéri szoba.
A grillezés is nagyon népszerű náluk, és sokan tartanak kisebb-nagyobb grillt az erkélyen és ott is grilleznek. Illetve kedvelt nyári időtöltésük a grillezéssel egybekötött piknik. Akár a városi parkokba vagy a lakásuk közös udvarába is kiülnek grillezni, iszogatni és együtt lenni. A grillezéshez kapható a boltban egyszer használatos grill is, ami egy kis rácsos mobilgrill megtöltve szénnel, a tetején egy lap, amit meggyújtva lehet begyújtani a grillt. Nagyobb parkokban külön kuka/gyűjtőhely is van az eldobható grilleknek.

csodás erkélyek

Shhhupp

A legjobbat a végére hagytam. Ha nem találtam volna hozzá videót, akkor leírhatatlan lett volna, de így videóval szuper. Szóval az északi svédeknek van egy furcsa "szavuk" az igenre, ami nagyjából annyi, hogy hirtelen és röviden befelé szívják a levegőt. Ebben a videóban többen bemutatják ezt a vicces jelenséget.