kutyás szombat

Ma voltam másodszorra a lakásban. Jack már többször is volt, mert amíg én Magyarországon voltam, addig át is vitt több doboznyi cuccot, úgyhogy visszatérve üres polcok fogadtak, annyi mindent ügyesen átköltöztetett. Még a botmixeremet is, nekem pedig épp a héten jött meg a kedvem egy jó kis cukkinikrémleveshez, de persze csak akkor fedeztem fel, hogy a botmixer a város másik felén van már, amikor össze kellett volna turmixolni a levest. De ez legyen a legnagyobb bajunk.

Szóval átmentünk ma is, és Jack ezúttal a szobanövényeivel pakolta tele az autót. Olyan drága, mert arra a következtetésre jutott, hogy nincs is sok növényünk, pedig úgy hogy átvitt tizenötöt, még maradt nyolc itthon is, köztük a legnagyobbak. Szóval a növényeink már beköltöztek. Remélem jól érzik magukat. Kiürítettünk pár dobozt, hogy legyen itthon minél több üres. Én pedig igyekeztem mindent lemérni, aminek a méretére csak szükségünk lehet. Az ablakokat a függönyökhöz és reluxákhoz, és a szobák méreteit, hogy megtervezhessük, hogy melyikben mi és mekkora legyen. 

Épp hogy hazaértünk, már jött is a kutyus, mert kivételesen ma szombaton is velünk volt, amíg a gazdái koncertre mentek. A költözés kapcsán egyébként szívfájdalmam volt, hogy eltűnik a kutya az életünkből, és sokszor gondoltam arra, hogy már csak a kutya miatt is milyen jó lenne, ha ezen a környéken tudnánk maradni. Ami tudom, hogy butaság, mert tudom hogy amikor megszületik a gyerek, akkor kisebb gondom is nagyobb lesz annál, hogy még egy kutyára is vigyázzak, de az még olyan távolinak tűnt, viszont a költözés olyan nagy változás, hogy szerettem volna valami kapaszkodót, valamit ami marad a régi. Aztán úgy alakult, hogy amikor mondtam nekik, hogy elköltözünk, akkor ők meg mondták, hogy ők amúgy egy ideje már árulják a házukat, mert ők is el akarnak költözni, mégpedig Skånéba, ami 600 kilométerre van innen. Szóval kiderült, hogy ők is épp egy nagy váltás és új fejezet előtt állnak az életükben. Viszont csak január-februárban terveznek váltani, szóval addig még kell nekik szitter, de már találtak mást.

Szóval végre egyszer úgy volt itt a kutya, hogy nem kellett dolgoznunk közben, ezért új helyre mentünk vele. Épp megláttam a facebookon, hogy egy pizzás food truck a közelben árul nápolyi pizzát, és el is mentünk venni tőlük, és nagyon jó is volt. Ezután pedig a Mälaren tó partjára mentünk és ott sétáltunk egy nagyot. Úgy élvezte a kutya, teljesen izgatott volt a sok újdonságtól. Vittük magunkkal a vacsiját is, úgyhogy útközben meg is etettük. Útközben almát is szedtünk, amiből almás morzsasütit sütöttem, ami azt hiszem a kedvenc őszi finomságom. De azért remélem, hogy még nincs ősz.