munkahírek

Jaj, vészesen fogynak a hátralévő napok. Most már minden nap eszemben van a munka és próbálom valahogyan felkészíteni magam a visszatérésre, de nem megy. Az első napom irodanap lesz, ami a visszatérés szempontjából jó, viszont sosem töltöttem ennyire sok időt Loki nélkül, és belegondolni sem tudok ebbe. Olyan nehéz, de nem fogok ezen itt hisztizni.

A másik a munkával az, hogy írt a főnököm, hogy másik csapatba fogok visszatérni. Ez is elszontyolít, mert egy másik csapat szinte egy másik munkahellyel ér fel. A régi két csapatomban megvolt a helyem, megvoltak a szeretett kollégáim, akik várnak vissza, én pedig arra számítottam, hogy újra felveszem velük a fonalat. Ráadásul Pontus meg is ígérte nekem a távozásom előtt, hogy az a kettő az én csapatom, és senki sem fogja tőlem elvenni őket. Ott fognak várni, amikor visszamegyek. Meglep, hogy Pontus üres ígéreteket tesz? Nem lep meg, de attól még rossz. Ráadásul pont abba a csapatba tett át, ahol sosem szerettem volna lenni. Egyszer beszélgettünk, hogy ki melyik csapatban dolgozna szívesen, és én azt mondtam, hogy azt nem tudom, hogy melyikben, csak azt hogy melyikben nem. Naná, hogy ebbe a csapatba kerülök. 

Azért nem teljesen vagyok kétségbeesve. Látok pozitívumokat is a váltásban. 

1. Az új csapatom Maga A Cég. A fő profilja, a lelke, a mindene. Legalább elmondhatom, hogy ezen dolgozom. Biztos előnyt jelent majd ez a munkatapasztalat.
2. Hasznos több területbe is belelátni, többfelé is kipróbálni magam. Ha munkahelyet szeretnék váltani, akkor már sokféle területet fel tudok sorolni, amiben van tapasztalatom. 
3. Emillel fogok dolgozni. Emil szakmailag senior, emberileg pedig egy golden retriever. Szokták ezt mondani, hogy valakinek golden retriever energiája van vagy egy emberi golden retriever. Ő abszolút az. Mindig lelkes, optimista, kedves és kifogyhatatlannak tűnnek az energiaforrásai. Eddig egyedül voltam két csapatban, kezdőként, és most végre egy senior kolléga mellett dolgozhatok, amit mindig is szerettem volna.
4. Ha már ilyen sokáig távol voltam, úgyis mindent újra kell tanulnom. Talán jobb is teljesen tiszta lappal kezdeni.
5. Örülhetek, hogy egyáltalán még van hova visszamenni, és nem egy AI végzi a munkámat.

Ami miatt nem vagyok boldog, az az, hogy

1. Erről a csapatról mindig csak panaszokat hallottam. Az a hely, ahol minden tegnapra kell és ahol a dizájnt az utolsó szempontnak tartják.
2. Úgy tudom, hogy nincs irodai napjuk, szinte senki sem jár be az irodába dolgozni, ezért nincs is különösebb csapatszellem.
3. Úgy tudom, hogy a többség idősebb és férfi, nem úgy mint a régi két csapatomban.
4. Bármi változást csinál ez a csapat, a felhasználók garantáltan utálják. Hálátlan szerep itt lenni, mert minden negatív visszajelzés és utálat ennek a csapatnak érkezik.

És még egy hír: nem azt a lányt vette fel Pontus, aki az osztálytársam volt és beajánlottam neki. Ez sem lep meg, de azért sajnálom. Olyan jó lett volna együtt kezdeni. Elsa gyesen, a régi csapataimból áttettek, úgyhogy az ottani kapcsolataimnak is annyi. Nem lesz senki közvetlenül mellettem, akivel igazán jóban vagyok és jól érzem magam. Nem tudom, miből merítsek erőt és motivációt a munkához. Nem lehetek inkább lottónyertes? Ja, azt mondtam, nem fogok hisztizni.