Megvolt a midsommar, ami azt is jelenti, hogy innentől rövidülnek a nappalok, amivel minden évben sokkoló szembesülni, hiszen mindig olyan érzés, hogy még el sem kezdődött igazán a nyár. És azt is jelenti, hogy innentől kezdve karácsonyig nincs több munkaszüneti napunk. Idén tudatosult bennem az, hogy a svéd munkaszüneti napok elosztása milyen vacak. Az év elején olyan sok van - ott van például a vízkereszt január 6-án, amikor senkinek sincs szüksége egy extra napra, mert nem lehet vele mit kezdeni. Aztán tavasszal egymás után sorakoznak, de mikor eljön az ősz, és az ember már felhasználta a szabadnapjait is, akkor meg nincs semmi.
Idén is kettesben töltöttük a midsommart. Ilyen antiszocik vagyunk. Nem csak azért, de idén sem szerveződött nagyobb összejövetel. Az egyik társaság, akikkel pár évben ünnepeltünk, többfelé van idén, illetve így hogy meghalt az egyik fő szervező, gondoltam is hogy nem lesz nagy buli. Valószínűleg nem is lett volna kedvem odamenni a nyaralóba, és arra gondolni, hogy pár éve még itt táncolt a verandán a barátnőjével, aztán meglátni a fákat a mező túloldalán és akaratlanul is belegondolni, hogy az egyiken találták meg. Állítólag a barátnőjének nincs rossz érzése a nyaralóban, és szeret ott lenni a gyerekekkel.
Aztán egy másik hihetetlen történet is történt Jack ismeretségi körében az egyik sráccal. Volt pár éve egy bolíviai barátnője, vagy talán csak futó kapcsolata. Szakítottak és a csaj vissza is költözött Bolíviába. De nemrég újra felbukkant, hogy ő visszaköltözött Stockholmba, és felvette a sráccal a kapcsolatot. Aztán elhívta magához, ahol kiderült hogy van egy 2,5 éves fia. Majd pedig közölte a sráccal, hogy ő a gyerek apja. Szóval így történt, hogy ez az agglegény srác hirtelen egy kisfiú apukája lett, és most ezerrel próbálja gatyába rázni az életét, és felnőni az apaszerephez. Engem lesokkolt ez a sztori, de ő igazából örül neki, hogy lett egy gyereke.
Szóval mindenki valamerre vagy valaki mással ünnepelt, így szerda este lefoglaltunk kettőnknek egy szállást nem messze Stockholmtól. Már amúgy is régen kirándultunk. Malmköpingbe mentünk, ami 100 km-re van Stockholmtól, és mint megtudtuk, ebből a városból szökött meg a könyvben a százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt.
 |
| a hotel melléképülete |
Kaptunk midsommar ebédet, és vacsoráztunk is a hotelben. Délután körbesétáltuk a várost, és még csobbantunk is egyet, pedig hidegebb volt a víz, mint gondoltuk. Nekem idén ez volt az első fürdésem.
 |
| a város egyedi midsommar-fája |
Másnap olyan 15 km-t sétáltunk az erdőben. Jó kis körtúra volt és pont akkor esett, amikor behúzódtunk a fedett menedék alá. Ott forraltunk vizet kávéhoz és kakaóhoz és ettünk egy kis édességet. Este átmentünk a közeli "nagy" városba (6000 fő Malmköping 2000 főjével szemben) és egy vietnami étkezdében vacsiztunk.
Ma pedig korán hazajöttünk, és még előttünk a nap nagy része, de valószínűleg semmi komolyat nem fogunk csinálni, csak kicsit előkészülünk a hétre, pár dolgot elintézünk és ilyesmi. Most szürke és hűvös idő van, viszont jövő héten úgy tűnik, betör a nyár 27-28 fokkal.
Örülök, hogy írsz <3.
VálaszTörlésFinn kapcsolódásom: nagyon vártam a Szent Iván éjt, a bennem élő kis piromán imádja az ilyenkor gyújtott örömtüzeket, amik körül táncolnak, és énekelnek is. Sajnos idén az összes Juhannuskokko elmaradt, legalábbis itt délen. Annyira csont száraz minden a szokatlanul meleg időjárás és az eső abszolút hiánya miatt, hogy másodfokú tűzgyújtási tilalom van, így még a vízre rakott tutajokon se gyújtottak máglyát :-(
ó még sosem gondoltam bele, hogy Finnországban hogy ünneplik / ünneplik-e a Szent Iván éjt. Érdekes, hogy ott ilyenkor van máglyagyújtás - a svédeknél az április 30-án, és a tavaszhoz kapcsolódik.
TörlésKár akkor hogy elmaradt :( Micsoda különbség van az időjárásban! Nálunk eddig inkább hűvös volt és sokat esett.
Egyébként a finnek is olyan melegimádók, mint a svédek, hogy egyszerűen imádják a meleg napokat, bármi áron? A tűzgyújtási tilalomról jut eszembe az a történet hogy nálunk 2018-ban volt ilyen, és egyszer szóba jött a kollégáimmal az a meleg nyár. És soroltuk, hogy erdőtüzek voltak, tűzgyújtási tilalom, még grillezni sem szabadott, az összes ventilátort felvásárolták az országban és meg lehetett pusztulni a melegtől... erre a kollégám nosztalgikus arccal a távolba révedve azt mondta: ah legjobb nyár volt...
Nekem pont az a tapasztalatom, hogy a finnek hidegimádók. Egyrészt a legtöbb finn rajongva imádja a havat és a hideget. Másrészt meg itt a kánikulariadó határa a 25 fok, ha afelett van, mindenhol mennek a légkondik. Meglepetésemre az általunk bérelt házban is van légkondi, kb évi 2-3 napot megy :D A legtöbb finn ájuldozik már 25-30 között, ha 30 fölé megy, azzal tele van a sajtó. A jövő hétre itt is jó meleg lesz, 26-28 fok, már előre stresszelnek rajta, pedig hajnalonta simán 15 alatt van :)
TörlésVan is egy olyan mém, ami azon nevetgél, hogy a finnek haldokolnak 25 fokban, de bezzeg minden finn rajong a 100 fokra fűtött szaunáért. (És van kb 3 millió szauna az 5 milliós országban:)) Szóval jah, tulajdonképpen melegimádók :)
Na ez nagyon érdekes hogy ekkora a különbség! Errefelé pedig nincsenek is légkondik - nekem nem rémlik hogy lakásokban láttam volna (lehet hogy délebbre van). Persze az üzletek, tömegközlekedési eszközök hűtöttek nyáron, de amúgy ez is volt a probléma azon a nyáron, hogy egyszerűen nincsenek a lakások felkészülve a melegre, és ezért is fogyott el minden ventilátor :)
TörlésTavaly például hideg, esős nyarunk volt, miközben Európában tombolt a meleg, és ezek a hülye svédek foglalták a last minute jegyeket azokba az országokba, ahol hőségriadók voltak :))
Akkor én inkább finn vagyok, mert én sem örültem a 26-28 fok láttán, én boldogan elvagyok a 20-22 fokban, de azért az is jó amikor lehet fürdeni...
És Svédo-ban nem munkaszüneti nap a halottak napja? A franciáknak még van pluszban a november 11 is. (ami, emlékszem Anszki, közös ünnepünk :)))
VálaszTörlésTe jó ég ez a bolíviai sztori...!!
Halottak napja/mindenszentek Dániában, Norvégiában és Finnországban sem szünnap, de Finnországban legalább a dec. 6. igen, ez itt a függetlenség napja, Finnország szülinapja. (És nincs köze a Mikuláshoz :-) De ezt is nehéz pl. hosszúhétvégére használni, mert egyrészt az évnek ebben az időszakában irtó sötét van, másrészt meg nagyon közel van a karácsonyhoz, kicsit olyan, mint a vízkereszt (ami szintén ünnep.)
TörlésItt is munkaszüneti nap a halottak napja, viszont az 50-es években mozgó dátummá változtatták, és mindig szombatra esik - tehát a gyakorlatban nem munkaszüneti nap, tekintve hogy Svédországban semmi sem zár be vasárnap és munkaszüneti napokon sem. Szóval sajna június vége után karácsonyig semmi.
TörlésAz külön jó akkor hogy november 11. még országos ünnep is!
És igen, ugye milyen sztori?! végeznek majd apasági tesztet és szeretne jogilag is a gyerek gyámjává válni... de nem tudom milyen lehet ez a nő, és mi van ha megint egyszer csak lelép a gyerekkel. És ráadásul most a kapcsolatot is próbálják újraéleszteni.
Hűha, ez a bolíviai kemény sztori. Remélem, hogy jó vége lesz főleg a kissrác miatt. Gondolom, hogy ha kiderül, hogy tényleg ő az apa, akkor már nem léphet le csak úgy a gyerekkel.
VálaszTörlésNekem a karácsony után a kedvenc ünnepem a midsommar. Annyira szépek a fények, gyönyörű a természet, az embernek olyan jó hangulata van, hogy vége a sulinak, itt a nyár.
Itt délen is nagy szárazság van és sokat sütött a nap. Egész májusban egy felhő sem volt az égen. Az a 2018-as nyár, de durva volt, lehullottak a falevelek augusztus elején.
Bele sem gondoltam, hogy milyen hülyén vannak ezek a piros beűs ünnepek elosztva.. de tényleg, a fenébe.
Én is úgy szeretem a midsommart! Magyarországra is kellene valami ilyen csupa boldogság ünnep a nyárban.
Törlés_Elvileg_ biztos nem léphetne le, de gondolom hogy ha egyszer csak elutazna megint Bolíviába, akkor nehéz vagy szinte lehetetlen lenne jogilag kényszeríteni hogy költözzön vissza. Lehet hogy meg sem találná... Remélem én is hogy jól alakul a történetük
Ahhhh mennyire jól esett olvasni ezt a bejegyzést! Annyira csodás lehet egy ország, ahol ekkora kultusza van a nyárközépnek! Pont tegnap mondtam Pének, hogy jövőre szeretnék magunknak szervezni egy midsommari svéd utat, és most megerősítettél az elhatározásban. A csobbanás a tóban, még ha hideg is volt a víz, meseszerű lehetett! ☀️
VálaszTörlésDe azért a nyaralóról írt gondolataid nagyon szomorúak voltak. Nehéz lehet nektek, meg az egész baráti körnek...
Ui. A holland rendszer is ugyanilyen béna! Itt pünkösd volt idénre az utolsó munkaszüneti nap karácsonyig. Tiszta gyagyaság.
Szia Dolly, szeretnék meghívót kérni a blogodhoz, hogy lehetne? :)
TörlésDolly tök szuper lenne ha ez összejönne. Minden városban, faluban szokott lenni midsommarfa-állítás, kis program, tánc, zene. Például ez a hely ahol voltunk tök jó volt mert itt is volt ilyen program, de mellette sok természet, víz, csend. Maga a szállás is jó volt, az udvaron kerti bútorok és a teraszon volt az ebéd. Sok ilyen szuper helyet lehet találni ahol akkor is megkaphatja az ember a midsummer feelinget, ha nincsenek svéd ismerősei. (De figyelmeztetlek hogy a midsummer része a "hát persze hogy esik ma" is :D Sajnos nem mindig van ilyen jó idő mint most volt.
Törlésjuditorsi, ha rákattintasz Dolly nevére akkor ott a profilján ki van téve az e-mail-cím amin kérhetsz meghívót :)
De jól ha hangzik 😍 Szeretnék majd olyan északra menni, ahol le sem megy a nap, és valami pici helyen megszállni, mondjuk egy erdei kabinban egy kisebb városka közelében, mint amilyen valamelyik korábbi posztodban is szerepelt már. (Bár nem tudom, vidéken a nyelv mennyire lehet probléma, de ezt meghagyom Future Dolly-nak to deal with, ahogy az eső-kérdést is.)
TörlésAztán majd megállunk Stockholmban, mert tök jó lenne találkozni egy kávéra. 😊 (Ha lesz majd akkor kedved és időd!)
@Juditorsi, Anszki jól mondja, írj bátran e-mailt. 😊
Jaj Dolly ez nagyon jó lenne! Lázba hoztál, csináljuk!! 🧡😊
TörlésNem probléma a nyelv, a svédek pofátlanul jól tudnak angolul
Ha lehetett volna még kommentálni az előző (illetve ha jól érzékeltem, rövid ideig előző előtti) poszthoz, odaírtam volna, hogy nem "kicsekkoltam", hanem kivontam magam egy olyan kommunikációs helyzetből, ami már túl erős rossz érzéseket keltett bennem, és egyszerűen nem akartam tovább kitenni magam neki. De szerintem ez nem verseny, hogy most ki triggerelődött jobban, és hogy biztosan az, aki kilépett a szituból. Érdekes volt olvasni, hogy jöttek a kommentek egyikünk meg másikunk pártját fogni, én ettől mindig furán érzem magam, szerintem két felnőtt ember "le" tudja ezt kommunikálni egymás között, és nem szeretem azt sem, amikor egy olyan emberrel kell vitatkoznom a saját álláspontomat bizonygatva, aki az eredeti vitának nem résztvevője. Úgyhogy végső soron nem is baj, hogy már nem lehetett a londonos poszthoz kommentelni.
VálaszTörlésAz előző posztról lemaradtam, nem akartam idejönni, mert - a "londonos" kommentek alapján - féltem, hogy mi lesz benne, ki hogy támad (engem), nem akartam ezzel szembesülni, mert a címe alapján sejtettem, hogy ugyanaz a téma folytatódik. Talán nem is baj, hogy nem láttam.
Mindegy, nem akarom felszítani újra ezt a vitát, csak annyit akartam írni, hogy nem csekkoltam ki, csak vártam egy kicsit ("I needed time and space"), itt vagyok és olvasok (csak nyilván ezentúl "szűrővel" fogok hozzászólni, ez sajnos (?) elkerülhetetlen következmény). Ehhez a poszthoz csak annyit tudok érdemben hozzászólni, hogy nagyon szépek a képek (mint mindig)!